Az erőmű területén tett látogatása során Hrincsuk elmondta, hogy a támadás megrongálta a 2019-ben telepített masszív kupolát, amelyet azzal a céllal építettek, hogy megakadályozza a radioaktív anyagok kiszivárgását. A csernobili atomerőművet az orosz–ukrán háború elején elfoglalták az oroszok, majd Ukrajna visszaszerezte felette az irányítást.
A betonszarkofágot fedő acélkupolát 2019-ben helyezték a megsemmisült reaktor fölé, hogy egy újabb burkolattal védjék a külvilágot a sugárzástól.
Sajnos a támadás után az ív részben elveszítette a funkcióját. Úgy gondolom, májusra már meglesznek azok az elemzési eredmények, amelyeken most dolgozunk... Aktívan dolgozunk a helyreállításon. Az ívet természetesen helyre kell állítani, hogy semmilyen körülmények között ne fordulhasson elő szivárgás, hiszen a nukleáris és sugárbiztonság garantálása az első számú feladat – mondta a miniszter. A helyszínen egy 0,8 megawattos naperőmű is megkezdte működését, amely részben biztosítja a kizárási zóna, azaz az erőmű körüli tiltott övezet energiaellátását. A naperőmű átadását két közelgő nemzetközi konferencia elé időzítették, amelyek a nukleáris biztonság és az energetikai jövő kérdéseivel foglalkoznak. A február 14-i orosz dróntámadás következtében lyuk keletkezett a szerkezet külső burkolatán, és a robbanás a belső térben is kárt okozott. Oroszország a támadás tényét „provokációnak” minősítette, és elutasította a vádakat.
A védőszerkezet az 1986-os robbanás után sietve megépített szarkofág zárja körül.
Hrincsuk hozzátette, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint azok a tudományos intézmények és cégek, amelyek a védőív telepítésében is részt vettek, most is közreműködnek a helyreállítási elemzésekben.
Évek óta mondjuk, hogy a kizárási zónát meg kell újítani. Ez a terület Ukrajna más részeinél sokkal jobban alkalmas a megújuló energia fejlesztésére – hangsúlyozta a miniszter.
Forrás: Magyar Nemzet
Fotó: AFP
