
Donald Trump amerikai elnök legutóbbi, Kuba „felszabadítására” és „átvételére” vonatkozó kijelentései új szakaszba léptették az Egyesült Államok és a kommunista szigetország évtizedes szembenállását. A HírTV stúdiójában Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója rávilágított: Kuba jelenleg az utóbbi évtizedek legsúlyosabb válságát éli át, miután legfőbb szövetségese, Venezuela kiesésével drasztikus energiahiány sújtja a lakosságot.
A napi szintű áramkimaradások és az alapvető ellátási zavarok soha nem látott elégedetlenséget szültek, amit Washington tudatos stratégia mentén igyekszik fokozni.
Az amerikai vezetés, élén a kubai gyökerekkel rendelkező Marco Rubio külügyminiszterrel, láthatóan a rezsim belső meggyengülésére és egy esetleges „ölbe hulló” megoldásra vár, miközben árgus szemekkel figyeli Kína térnyerési kísérleteit. A kérdés már nemcsak a kubai demokrácia sorsa, hanem globális nemzetbiztonsági érdek is: az Egyesült Államok semmiképp sem engedheti meg, hogy Peking hídfőállást építsen ki mindössze 90 mérföldre Florida partjaitól. Miközben a figyelem középpontjában jelenleg az iráni konfliktus áll, a háttérben Kuba sorsa is válaszúthoz érkezett: lassú demokratizálódás vagy egy újabb, Amerika-barát tekintélyelvű fordulat várható Havannában?