A romokban fekvő Nemzeti Színház újjáépítésekor Gobbi Hilda téglát hord, Major Tamás baloldali társulatot alapít. A koalíciós években még megtűrik a polgári színjátszást, de az 1949-es évadtól már csak állami színházak működhetnek. A Révai-féle kultúrpolitika agitációs és propagandacélokra használja a színpadot: divatba jön a termelési dráma. A pártos darabok békeharcról szólnak, a játékot a sematizmus jellemzi. Teátrális zsarnokság – színház és diktatúra a Rákosi-korban.
Vendégek:
Cseh Katalin színháztörténeti kutató
Gajdó Tamás, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa
