

Napjainkban a feldíszített karácsonyfa áll a középpontban, de 60-70 évvel ezelőtt az ünnepi asztalt pakolták tele élelmiszerrel, melyek komoly jelentéssel bírtak. Sőt, az sem volt mindegy, hány abrosszal takarták le az asztalt. Volt egy nagy lepel és egy kisebb fehér.
„A karácsonyi asztal volt az, amire azon időben felkerültek azok az élelmek, ennivalók és különböző szimbólumok, amik valójában az egész karácsonyt szimbolizálják. (…) Ugye régen a 24-ét, a karácsony estét nagyon sokszor azt mondták, hogy bőved este, akkor úgy meglepődünk, hogy „bődbe vagyunk és mégis bőved, igen bőved”. Mert bőven kellett fogyasztani élelmeket, bőven, többször, többször a nap folyamán. Ezért van a karácsonyi asztalon.”
A karácsonyi asztal nemcsak a karácsonyi terítés, hanem ami az asztal alá kerül, mert ez ami biztosítja, ami az asztalra kerül. Itt vannak a különböző magok, a gabona, az árpa, a búza, a napraforgó, a kukorica, mindaz, amiből az élet keletkezik, a kenyér is.


