
A Hír Televízió információi szerint a szerb rendőrök kenőpénzért cserébe segítik át a menekülteket Magyarországra. Célpont című műsorunk stábja a Csongrád megyei Ásotthalom környékén találkozott olyan illegális bevándorlókkal is, akik elmesélték, hogy a szerb rendőrök 15-50 euróért hozták el őket a magyar határig, és megmutatták azt is, hogy hol lehet zavartalanul átkelni. Az országos rendőrfőkapitány nem találkozott ilyen jelentéssel. A Szerbia felől érkező menekülthullám nemcsak a rendőrség, hanem a bíróságok munkáját is megnövelte.
A nap 24 órájában érkeznek tiltott határátlépők Szerbián keresztül Magyarországra. Az illegális bevándorlók többsége koszovói, de stábunk találkozott olyan észak-afrikai határsértővel is, aki már hónapok óta vándorol a jobb megélhetés reményében. Négy szír férfi attól sem riadt vissza, hogy a Csongrád megyei Ásotthalom térségében betörjenek egy lakatlan tanyába.
Az illegális migránsok nem bujkálnak, inkább elfogatják magukat a magyar rendőrökkel. 12 órára állíthatók elő, ami újabb fél nappal hosszabbítható meg. Ha ez alatt az idő alatt a tiltott határátlépő jelzi menekültkérelmét a hatóságoknak, 24 óra elteltével át kell őt adni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak. Vagyis a nemzetközi jog és az uniós szabályok értelmében nem toloncolhatók ki Magyarországról. „Jelenleg ez a visszaélésszerű rendszer olyan mértékben aláaknázza a határbiztonságot, hogy hiába költünk rá eurómilliókat, meg hiába vezénylünk oda nagy erőket, gyakorlatilag mindenkit be kell engednünk ilyen szinten, mert 24 óráig elfogjuk, meg megtudjuk kik ők, meg ujjlenyomatoljuk, de aztán nem tudjuk megakadályozni azt, hogy a schengeni térségben bárhol elkószáljanak, eltűnjenek” – fogalmazott Vas Gizella, az ORFK Határrendészeti Főosztály vezetője.
Az 1990-es éveket végigkísérő délszláv háború óta nem volt ilyen mértékű az illegális bevándorlók száma Magyarországon. Január óta több mint 24 ezren lépték át az államhatárt. A Bevándorlási Hivatal adatai alapján egy migráns napi alapellátása 4500 forintba kerül a magyar költségvetésnek. Ezen felül a menedékkérőt – az uniós normáknak megfelelően – a befogadó intézményekben egyéb szolgáltatások is megilletik. „Egészségügyi alapellátást jelent, fogmegtartó kezelést, ingyenes gyógyszerek biztosítását, ha szükséges, de sok esetben például már művesekezelést is kifizettünk, aminek nagyon-nagyon tetemes költségei vannak. Amennyiben ott tartózkodik a kérelmező az ellátás mellett még egy hónap után jogosulttá válik szabad felhasználású költőpénzre is, igaz ez olyan jelentős összeg – havonta 7125 forint –, de ameddig zajlik az eljárás – és ez akár 4-6 hónap is lehet –, addig ezeket az ellátásokat, támogatásokat minden kérelmező számára biztosítani kell” – fogalmazott Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója.
A kormányszóvivő azt mondta: Magyarország keze meg van kötve a menekültkérdésben. A szigorú elbírálási rendszer felgyorsításához uniós jóváhagyásra lenne szükség. A menekültkérdés komoly kihívást jelent a bíróságok számára is a megnövekedett feladatok miatt – mondta a debreceni összbírói értekezleten Handó Tünde. „Csak a tavalyi évben menekültügyi őrizetes ügyben 992 esetben kellett kötelező meghallgatást tartani, és nemcsak az érintett eljárás alá vontról van szó, hanem akár a hozzátartozókról is, ami azt jelentette, hogy összességében 1118 főt kellett meghallgatni” – tette hozzá az elnök.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint a menekültüggyel és idegenrendészettel kapcsolatos feladatokra szakmailag felkészült a bírósági szervezet, de létszámban, anyagi forrásokban és infrastruktúrában segítségre lesz szükségük.