A reklámadó bevezetése óta sokaknak kevesebb jut vevőcsalogatásra. „Ettől az évtől csökkentettük, sőt már a múlt évtől is csökkentettük a kiadásainkat, mert egyszerűen olyan magasak a reklámozási költségek, és nagyon sok olyan dologban nem tudunk részt venni, mint a tévéklip, vagy az europlakát” – nyilatkozta a Hír TV-nek Novreczky János, aki egy pécsi élelmiszer-forgalmazó cég ügyvezetője.
Az új szabály szerint 100 millió forint reklámbevételig nem kell adót fizetni, 100 millió felett egységesen 5,3 százalék az adókulcs. Közel 11 milliárd forint reklámadót szedne be 2016-ban a kormány. Az összeg ötödét a reklámújságokat kiadó üzletláncok állhatják becslések szerint.
„Gyakorlatilag üzleti titokhoz tartozik, hogy ki, milyen beszállító, milyen kereskedelmi lánccal milyen típusú és milyen tartalmú szerződést köt. Erre nekünk rálátásunk nincsen. Amennyiben ezekben az újságokban fix, meghatározott összegért lehet hirdetni, az természetesen bevételt jelet, reklámbevételt, ami után az 5,3 százalékot ugyanúgy meg kell fizetni” – fejtette ki Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke.
A kereskedők tőkeerejétől is függ, hogy a reklámadó többletköltségét a beszállítókra vagy a vevőkre hárítják. „Egyes cégeknél akár öt-tízszeres adóalap-, illetve reklámadó-növekedés is történhet. Természetesen nagyon nagy a szórás és nagyon nagyok a különbségek. Egy biztos, hogy jelentősen nő ez a teher, viszont arra törekszenek mind a beszállítók, mind pedig a kereskedők, hogy ezt a vásárló ne vegye észre. (…) Végül is a kereskedőknél üzletpolitika kérdése, hogyha áremelésre kényszerülnek-e, s az hogyan oszlik el az egyes termékek között” – mondta el Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
A kereskedelmi láncok képviselői nem álltak kamera elé, a Tesco közleményében azt írta: minden adózási szabályt betart. Arra a kérdésre a külföldi hipermarket nem válaszolt, hogy a reklámadó miatt drágulnak-e a termékek.
„Mennyibe került kinyomtatni, mennyibe került az erre elszámolt élőmunka-egység, ha van terjesztési költség, akkor az, és gyakorlatilag ennek alapján kell kiszámolni azt, hogy meghaladja-e a 100 millió forintos értékhatárt. Szerintem itt is jóval nagyobb felületet érint már és jóval nagyobb körét a gazdasági vállalkozásoknak, mint korábban” – részletezte Szilágyi Zsuzsa, a Magyar Lapkiadók Egyesületének Jogi Bizottságának elnöke.
A reklámadó eredetileg többkulcsos volt. Az egykulcsos változat nagy nyertesei a korábbi nagy vesztesek lettek – azaz a piacot uraló, külföldi tulajdonú médiacégek.
