Az ellenzéket ekézte Fazekas Sándor

Élesen bírálta Fazekas Sándor a Jobbikot az állami földek eladása ügyében képviselt álláspontjáért. A földművelésügyi miniszter szerint a Jobbik nagybirtokospárti lett. A tárcavezető úgy látja, hogy ennek az az oka, hogy a radikálisokat Simicska Lajos nagyvállalkozó médiája támogatja.

  • 2015. november 03., kedd 15:12
Vágólapra másolva!

„Csak annyit kérdeznék öntől, hogy ízlik a zsoldoskoszt?” – Ezzel a fordulattal vágott vissza a miniszterelnök két hete egy jobbikos képviselőnek a parlamentben. A kormányfő akkor arról beszélt, hogy a Jobbik miközben a kis-, és középgazdálkodókat támadja, a nagybirtokosok szószólójává vált. Orbán Viktor akkor nem nevezte meg, kire gondol, így csak sejteni lehetett, hogy Simicska Lajosra.

A kedden a földművelésügyi miniszter a parlamentben már nem kertelt: „Azóta átállt a nagybirtok oldalára a Jobbik, azóta van ez a pálfordulás, amióta a nagybirtokos Simicska Lajos médiája a Jobbikot népszerűsíti, támogatja. Ez a jó sajtó ára, az önök jó sajtójának az ára” – fogalmazott Fazekas Sándor.

A tárcavezető gazdaellenes egységfrontról beszélt azzal összefüggésben, hogy az ellenzéki pártok az Alkotmánybíróságon támadták meg az állami földeladásokat. A miniszter nevesítette is az érintett képviselőket, akik közül volt, aki csak végszóra érkezett meg.

Vona Gábor nevetségesnek nevezte a földművelésügyi miniszter kijelentését, miszerint a Jobbik médiaszereplései hatására alakítja a politikáját. A radikális párt elnöke azt mondta: amikor kellemetlen helyzetbe kerül a Fidesz, akkor mindig próbál nagyot hazudni, és most is ez történt. „Nehéz volna azt feltételezni, hogy mi azért alakítjuk ki álláspontunkat a földügyben azon az álláspontban, amin, mert a Hír TV-be behívnak vagy a Magyar Nemzetben írnak rólunk. Szerintem ez elég veszett gondolkodás” – mondta a Jobbik elnöke.

Az állami földeladásokkal kapcsolatos szeptemberben elfogadott kormányhatározatot kedden kezdte vizsgálni az Alkotmánybíróság. A jobbikos, MSZP-s, LMP-s és független képviselők által benyújtott beadvány a többi között azt kifogásolja, hogy a szabályozáshoz nem elegendő a kormányhatározat, ahhoz a Nemzeti Földalapkezelőről szóló törvényt kellett volna módosítani. Az Alkotmánybíróság elnökének döntése alapján a taláros testület soron kívül jár el az ügyben.