Már 2014-ben beköszöntött a kórházfejlesztési boom. Az országban több mint 160 helyen kezdődtek milliárdos egészségügyi fejlesztések, többnyire uniós forrásokból. Mostanra mégis elfogyott a türelem. Hétfőn 64 szegedi orvos nyílt levélben követelt érdemi lépéseket a kormányzattól. A tiltakozáshoz a Magyar Orvosi Kamara is csatlakozott.
A történtek után Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Egyesített Szent István és Szent László Kórház felújított sebészeti osztályán jobb ellátást ígért. Egy nappal később azonban, egy másik kórházavatón a Pécsi Tudományegyetem rektor-helyettese elismerte: már a gyermek-, szülészeti, és nőgyógyászati osztályokon is gondot okoz az orvoshiány.
„Hogyha az országos helyzethez viszonyítjuk a PTE helyzetét, akkor mindenképp azt mondhatjuk, hogy viszonylag még jobb helyzetben vagyunk, tehát nyilvánvaló, hogy egy vidéki nagyváros és egy vidéki nagy egyetemnek azért még továbbra is van vonzása, hogy ide azért még jönnek fiatal orvoskollégák is, tehát azért az utánpótlást is nagyjából biztosítani tudjuk, de azt nem lehet semmiképp sem mondani, hogy ez nálunk abszolút ne lenne probléma” – mondta Tóth Kálmán.
Kedden a székesfehérvári Szent György Kórház szakorvosai is tiltakoztak és országos aláírásgyűjtésbe kezdtek. Magasabb fizetést követelnek. A teljesítésére két hónapot adtak a kormánynak. „Ha el tetszik olvasni a szegedi követeléseket, meg elolvassa ezt a nyilatkozatot, azért itt vannak átfedések. És mind a két kezdeményezés az egészségügy javítását célozza meg. Nyilván az nem egy megnyugtató dolog, hogy kinyíltak a határok, és kapja a gyerek, a fiatal kolléga a lehetőséget, és kimegy Norvégiába, és itt marad az idősebb kolléga, akinek a bére olyan, amilyen. Borzasztó” – mondta Derényi Gábor, a Fejér Megyei Orvosi Kamara elnöke.
Debrecenben a Jobbik ismét ráerősített: januárban összehívják a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalt. Lukács László György a legfontosabb témák között az orvos elvándorlás megállítását, a kórházak adósságának csökkentését és a dolgozói bérrendezést jelölte meg. „Egy jó 200-300 milliárd forintos olyan kiigazításra van szükség, amellyel megindítható egy egészségügyi életpályamodell mentén a béreknek a rendezése, illetve a finanszírozási díjaknak az emelése, pontosan azért, hogy az adósságállomány ne nőjön az intézményeknél, valóban annyi pénzt adjon az állam az egészségügyi intézményeknek, amelyből a feladatukat el tudják látni” – mondta.
Az MSZP szerint is nagyságrendekkel több pénzt kell az egészségügyre, ezen belül döntően a bérekre. „Első lépésben legalább 50 százalékos fizetésemelés kell, a második lépésben vagy a következő lépésekben pedig ezt 100 százalékra kell növelni” – véli Tukacs István, a párt országgyűlési képviselője.
Tukacs István szerint ennek hiányában a gazdagok és a szegények egészségügye jöhet létre. Azaz akinek van pénze, az megveszi a gyógyulást, akinek pedig nincs, az a leépült egészségügyben keresi a gyógyulási esélyeit.
