
Az már titok, hogy a posta mennyit kap egy-egy sárga csekk feladása után a csekket kiállító szolgáltatóktól. Az viszont továbbra is nyilvános adat, hogy az állami cégnek mennyi a bevétele a hagyományos tevékenységéből, azaz a levelek, csomagok kézbesítéséből.
A postatörvény rögzíti is, hogy az egyetemes szolgáltatás adatai nyilvánosak. Ugyanez a megkötés abból a törvénytervezetből már hiányzik, amely a posta mintájára titkosítja az összes köztulajdonú cég szerződéseit, üzleti számait. A jogszabálytervezet a versenysemlegességre hivatkozik.
„Az Alkotmánybíróság arra mondott igent, hogy ha egy állami vállalat azt mondja, hogy neki üzleti titkai vannak, amelyek a piaci szerepét sérthetik vagy korlátozhatják, ha nyilvánosságra kerülnek, vagy a boldogulását, vagy a sikerességét és az eredményességét hátrányosan befolyásolják, akkor az egy mérlegelhető, legitim álláspont. De a konkrét ügyekben majd a bíróságnak kell állást foglalnia. A magyar államnak meg az a célja, hogy azon vagyonkezelése tekintetében, ahol piaci versenyben vagyunk, a piacot megillető titokvédelem és üzleti érdekvédelem bennünket is megillessen a szükségesség és arányosság mértékében” – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter
De nincs mindegyik állami vagy önkormányzati cégnek versenytársa. A Nemzeti Közműszolgáltató a lakossági gázszolgáltatásban monopolhelyzetbe került, miután a korábbi szolgáltatók kivonultak a piacról a rezsicsökkentés veszteségei miatt. A Közműszolgáltatót felügyelő államtitkár elismeri, hogy egyeduralkodó cégnél a piaci verseny nehezen értelmezhető.
„Lehet, hogy ez majd a közműszolgáltatónál is megjelenik ez az igény, hogy kapjuk folyamatosan az adatigényléseket. Igen, valóban egy közműszolgáltató számára viszonylag kevés az a szerződésirány, amire azt mondhatom, hogy ez már az ő üzleti érdekeit sértené. A postánál ugyanez, ahogy ön is mondta, nem mondható el. Ennek ellenére azért én egy dolgot szeretnék hangsúlyozni: az, hogyha egy cég gazdálkodására kíváncsi valaki: cégbíróság, honlap, mérleg, eredménykimutatás számítások, ahhoz nem feltétlenül” – jelentette ki Németh Lászlóné államtitkár.
Bencsik János, a volt energiaügyi államtitkár nem titkosítana válogatás nélkül.
– Én azok közé tartozom akik azt mondják, hogy igen, nemzetbiztonsági, versenyképességi szempontok figyelembevételével vannak olyan adatok amit le kell határolni, és azt védeni kell, és vannak olyanok, amelyek minden további nélkül hozzáférhetőek, és akkor fenn lehet tartani még inkább a társadalmi békés és a társadalmi támogatottságot is, de hát én azt gondolom, hogy egy ekkora nagy néppárti képviselőcsoportban többféleképpen is nézhetünk részletkérdéseket, én ebben a kérdésben ezen az állásponton vagyok.– Akkor gondolom itt is egyetért azzal, hogy ami nincs monopolhelyzetben, ott ezek a szerződések… – Alapvetően így van.– Azok kiadhatók lennének
A törvénymódosítás júniusban hatályba léphet, ha a köztársasági elnök nem küldi vissza a tervezetet a parlamentnek, vagy nem fordul Alkotmánybírósághoz.













