Negyven szakma tanulmányi versenyének első három helyezettjét köszöntötték a Parlamentben, szerdán. Farkas Máté Márton is a díjazottak között volt. Édesapja is szerkezetlakatos, ő is ezt a szakmát választotta. „Külföldön minden bizonnyal jobban megfizetik, de valószínűleg, hogy itthon fogok dolgozni” – mondta.
Ellentéteben vele, sok építőiparos külföldön vállal munkát. Emiatt szinte minden építőipari szakmából hiány van – mondta az Építkezők Országos Egyesületének operatív vezetője. Flórián Zsolt szerint ahogy a kereskedelemben, úgy az építőiparban sem engedik el a törvényben meghatározott 14 egybefüggő nap szabadságra a munkavállalókat.
„Alapvetően az építőiparban körülbelül 270 ezer munkavállaló tevékenykedik, ebből bejelentett alkalmazotti munkaviszonyban körülbelül csak 120 ezer, tehát nagyon nagy a feketemunka. A kompenzációt többféleképpen is meg tudják oldani: jó esetben anyagilag, általában fekete módon, tehát zsebből történő kifizetésekről beszélünk, a másik eset pedig az, hogy mondjuk decembertől egészen februárig szabadságra mehetnek, hisz’ nincs munka” – mondta Flórián Zsolt.
A képzésért felelős államtitkár szerint alapvetően a munkáltatónak és a munkavállalónak kell megegyezni a szabadságolásban. „Hallottam róla, de ez egy munkaadó és munkavállaló közötti kapcsolat szerződésnek, megállapodásnak a keretein belül mozog. Természetesen ezek a hírek, ha eljutnak hozzánk hivatalosan, bármiféle problémát okozhat a munkavállalóknak, akkor foglalkozunk mindenképpen vele” – mondta Cseresnyés Péter.
Kormánypárti képviselőtársa viszont már nem ennyire megértő. Harrach Péter botrányosnak nevezte ezt a gyakorlatot. „Természetesen be kell tartani a munka törvénykönyvének rendelkezéseit, ami biztosítja a dolgozók számára a megfelelő szabadságot. Az a tény, hogy kiszolgáltatott helyzetüket kihasználva aláíratnak velük nyilatkozatot, hogy erről lemondanak, az egy rendkívül tisztességtelen dolog” – vélekedett a kereszténydemokrata politikus.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint gyors javulás nem is várható, hiszen a munkaerőhiány még évekig probléma lesz. „Nem vagyok túlzottan bizakodó. Hiszen látszik, hogy egyre több befektető jön Magyarországra, aki keresi a szakképzett munkaerőt. Az iskolarendszerünk még nem áll készen arra, hogy ezt a feladatot teljes egészében megfelelő színvonalon ellássa, és le kellene bontanunk egy nagyon fontos korlátot, meg kellene értetnünk azt, hogy aki egy jó szakmát megtanul, az utána, ha tényleg a szakmának a kiválósága, akkor az továbbmehet a felsőoktatás felé, tehát ezt a merev határt, ami a felsőoktatás és a szakképzés között van, ezt muszáj lenne lebontani” – vélekedett Parragh László.
Parragh László szerint az elvándorlás megakadályozásában elkerülhetetlen a béremelés is, hiszen a magyar reálbérek – több mint egy évtizeddel az uniós csatlakozás után is – messze alacsonyabbak, mint a nyugat európai országokban.
