Eltűnőben vannak Magyarországon bizonyos madárfajok a Nyíregyházi Egyetem tanára szerint. Szép Tibor egy konferencián arról beszélt, hogy ennek elsődleges oka az élőhelyek minőségének drasztikus romlása, amit a Magas Természeti Értékű Területek támogatásának hiánya idézett elő. Idén ugyanis sokkal kevesebben jutottak agrár-környezetgazdálkodási támogatáshoz, mint amennyien igényelték.
„A gazdálkodók jelentős részében csalódás van” – mondja Tóth Péter. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület projektvezetője attól tart, ha nyáron nem nyílik meg az AKG-s támogatások újabb köre, annak komoly következményei lesznek.
„Jelenleg az a helyzet, hogy a korábbi támogatott terület felén kapnak ilyen kifejezetten természetvédelmi célú támogatást a gazdálkodók, nyilvánvalóan, ha a terület felére csökken, akkor ennek kihatásai lesznek az általános mezőgazdasági természeti sokféleségre és nyilvánvalóan valószínűsíthető, hogy azok a célfajok, a túzok, a parlagi sas, a kék vércse vagy a haris állományának az eddigi növekedő tendenciája megtörik, esetlegesen csökkenéssel kell szembenéznünk” – fejtette ki.
A nemzeti parkok is vesztesei a pályázatnak – mondja az LMP szakpolitikusa. „Az alapterület alapú támogatás, az olyan 65-70 ezer forint per hektár. Egy agrár-környezetgazdálkodási programmal ezt akár meg lehet duplázni. Tehát azt jelenti, hogy ha valaki veszteséges tevékenységet csinál, mint ahogy a természetvédelem az, akkor erre a támogatásra van szüksége, hogy fenn tudjon maradni” – mondta el Sallai R. Benedek országgyűlési képviselő.
A földművelésügyi miniszter másképp látja. „Zavartalan a nemzeti parki feladatok ellátása, hiszen a kieső AKG-s pályázati és más bevételeket a kormány a költségvetésből számukra biztosítja” – szögezte le Fazekas Sándor.
A minisztérium azt ígéri, nyáron a környezetvédelmi szempontok alapján gazdálkodó kertészetek 15 milliárd, míg az állattartók 25 milliárd forintos keretből juthatnak forráshoz.
