2013-ban nyitott értékpapírszámlát a a Quaestornál a Külügyminisztérium által felügyelt Magyar Nemzeti Kereskedőház, melynek elsődleges feladata az export fellendítése. A cég 3,8 milliárd forintot vett ki a csőd napján a Quaestorból. Azt eddig nem tudta a nyilvánosság, hogy a Kereskedőház összesen mennyi pénzt parkoltatott a brókerháznál.
„Még akkor is problémás lenne és súlyos aggályokat keltene, ha a minisztériumok meg az állami vállalatok feladatai ellátását szolgáló közpénz magánbrókercégekhez kerül, ha ez egy nagyon sikeres ügy lenne” – az átlátható állami gazdálkodásáért küzdő Transparency International pert indított, hogy megtudja, hány milliárdot tartott a kereskedőház a Quaestornál.
„Végül megtudtuk, hogy az előzetes elképzelésekkel, híresztelésekkel szemben nem 5-6 milliárd, hanem 9 milliárdnál is több közpénz parkolt a Qaestornál” – hívta fel a figyelmet Ligeti Miklós, aki a Transparency International Magyarország jogi vezetője.
Egész pontosan 9,3 milliárdot. Az összegből 5,5 milliárdot a kereskedőház felélt, 3,8-at pedig megkapott, kár tehát nem érte a céget a hivatalos magyarázat szerint.
„Hogyha a Quaestor nem fizette volna vissza az állampírok értékét a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak, egy fillérrel nem lenne több pénz a károsultak kártalanítására” – a külügyminiszter szerint nem a kisemberek elől vette el az állam a pénzt.
„Az a tény, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. állampapírjainak értékét a Quaestor visszafizette a kereskedőház részére az semmifajta összefüggésben nem áll, sem a Quaestor értékpapír csődjével, és semmifajta összefüggésben nincs azzal, hogy mekkora összeg áll rendelkezésre a károsultak kártalanítására” – így Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter.
A Kereskedőház egyébként nem állampapírokban, hanem készpénzben kapta vissza a 3,8 milliárd forintot.
