Forgalmas volt az év utolsó napja az élelmiszer-áruházakban. Kelendő volt a sertéshús, amely egy évig versenyelőnyben volt a baromfival szemben. Utóbbi ugyanis 27 százalékos áfakulccsal adózott, míg a sertés csak öttel. Január 1-jén azonban a baromfihús és más alapvető élelmiszerek forgalmi adója is csökkent.
Öt százalék lett a friss tej és a tojás áfája is, a tartós tej, illetve más tejtermékek, például a túró vagy a tejföl áfája viszont nem csökken, így azok ára sem változik. Az alacsonyabb áfakulcs miatt az egyes termékek fogyasztói ára körülbelül 17 százalékkal csökkenhet. A kereskedők azt ígérik, hogy nem nyelik le a különbözetet.
„Áruházláncunk teljes egészében továbbadja az áfacsökkenésből fakadó árkedvezményt a vásárlóknak, így jelentős mértékű fogyasztóiár-csökkenések várhatók még a baromfihúsnál, a tojásnál, illetve a friss tejtermékeknél” – nyilatkozta Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója.
Egy kiló csirkemellért szombaton még 1400 forintot kellett fizetni, január elsejétől viszont alig több mint ezer forintba kerül. A Hír Televíziónak nyilatkozó szakértő szerint azonban az alacsonyabb árak átmenetinek bizonyulhatnak.
„Január hónapban majdnem biztos, hogy meg fog jelenni a fogyasztói árakban, így volt ez a sertéshúsnál is, majd utána néhány hónap alatt, a növekvő kereslet folytán a termelői árak, majd a kereskedői ár is növekedni fog. Tehát pár hónap alatt el fog tűnni, úgyhogy nagyon optimisták a számítások” – vélekedett Angyal József okleveles adószakértő.
Olcsóbb lett az internetezés is
27-ről 18 százalékra csökken a szolgáltatást terhelő áfa. Igaz, Magyarország ezzel uniós irányelvet sért, ami kötelezettségszegési eljárással zárulhat. Az éttermi szolgáltatások áfája ugyancsak 18 százalék lesz. Mindezzel párhuzamosan 15 százalékkal nőtt a minimálbér és 25 százalékkal a garantált bérminimum.
Ezt ellensúlyozandó csökkent a munkaadói járulék, és egységesen 9 százalék lesz a korábbi kétsávos, 10, illetve 19 százalékos társasági nyereségadó. Ezzel az 500 millió forintos éves árbevétel fölött termelő nagyvállalatok járnak a legjobban.
„Ez azt jelenti, hogy Magyarországon lesz a legalacsonyabb a társaságiadó-kulcs az uniós országok között. Az adócsökkentésekkel a magyar vállalatok könnyebben tudják majd kigazdálkodni a magasabb béreket” – fogalmazott az elmúlt év utolsó napján Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
Állami segítségre is szükség lehet
A vállalkozók és a munkáltatók szövetségének főtitkára szerint azonban bizonyos ágazatokban csak további adó- és járulékcsökkentéssel gazdálkodhatók ki a magasabb bérek. „Például a kereskedelemben, a vendéglátásban, a feldolgozóipar egy részében, az agráriumban óriási gondokat fog jelenteni a két új bértételre való ráállás. Elsősorban a hazai kis- és középvállalkozásoknál – az ágazatokat elmondtam – és a vidéki Magyarországon komoly problémák lesznek. Még az is lehet, hogy állami segítségre lesz szükség, hogy vállalkozások tömegei ne menjenek tönkre” – emelte ki Dávid Ferenc.
Egyéb adóváltozások is életbe léptek január elsején, például nőtt a kétgyermekes családok adókedvezménye. De változnak a kafetériára és a kisvállalkozók tételes adójára vonatkozó szabályok is.
