Csípte a román csendőrök szemét az Erdély-zászló

A romániai magyarság is megemlékezett az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. A felszólalók arra hívták fel az ünneplők figyelmét, hogy ahol ma nincs jogállam, ott szabadság sincs. Kisebb incidensek idén is voltak.

  • 2017. március 15., szerda 22:45
Vágólapra másolva!

Kolozsváron idén sem lehetett Erdély-zászlóval vonulni. A csendőrök öt, Erdély-zászlóval ünneplőt emeltek ki a tömegből, egyiküket – az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári elnökét – pedig 35 ezer forintnak megfelelő összeggel megbüntették.

„Éppen félúton megállítottak minket a csendőrök és igazoltattak. Azt mondták, nem lehet Erdély-zászlójával felvonulni, merthogy a szervezők nemkívánatos személyeknek tartanak minket ezekkel a zászlókkal” – mondta Fancsali Ernő.

A kolozsvári ünnepséget a helyei RMDSZ szervezte. A felvonulás előtt a csendőrség megkérte őket, hogy ne legyen Erdély-zászló a felvonuláson.

„A csendőrség explicit kérése volt, hogy Erdély-zászlókat a tömegben ne vonultassunk fel. Mi ezt elmondtuk akkor is nekik, nem tudjuk vállalni, hogy a résztvevők nem hoznak magukkal zászlókat, függetlenül attól, hogy Erdély-, székely- vagy magyar zászló” – mondta Antal Géza, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke.

A Hargita megyei Nyergestetőn is megemlékeztek a 169 évvel ezelőtti eseményekről. A magyar kormány eseményen felszólaló képviselője a Habsburgok önkényuralmához hasonlította a mai román állam működését.

„Megfélemlítik és üldözik közösségünk választott vezetőit és nemcsak őket, hanem a gyermekeiknek magyar és katolikus iskolát választó szülőket. Azt látjuk, hogyan akadályozzák nemzeti szimbólumaink és anyanyelvünk használatát és nem akarják visszaszolgáltatni a diktatúra idején elkobzott vagyonunkat” – fogalmazott Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezető-helyettese.

Az Romániai Magyar Demokrata Szövetség szerint: az erdélyi magyarság számára nincs valódi szabadság, szabad nyelvhasználat és a hagyományok tiszteletben tartása nélkül.

„Ahol nincs jogállam, ott nincs szabadság. Az a nép, melynek vezetőit félreállítják, nem szabad, az a nép, amelyet megfosztanak jogaitól előbb-utóbb eléri béketűrésének határát, válaszként, még inkább fog küzdeni” – mondta Korodi Attila RMDSZ-s parlamenti képviselő.

Március 15-ét több ezren ünnepelték meg Székelyudvarhelyen, és Marosvásárhelyen is megemlékeztek az 1848–49-es szabadságharc kitöréséről.