Felfüggesztett börtönt kérnek Gulyás Mártonékra

Van egy harmadik, ismeretlen társuk is az ügyészség szerint, ezért csoportosan elkövetett garázdaság és műemlék megrongálása a vád ellenük. Mindkettejüket hétfő este, illetve éjszaka állították elő, azóta őrizetben voltak. A tárgyaláson az ügyész kirívóan közösségellenes, félelemkeltésre alkalmas magatartással is megvádolta a két férfit. Súlyosbítja a bűncselekményt, hogy a Sándor-palota műemlék épületnek, emellett pedig kiemelt nemzeti vagyonnak minősül. A csoportosan elkövetett garázdaság bűntette akár három év szabadságvesztéssel is büntethető.

Gulyás a bíróság előtt azt mondta: „Ha valamit őszintén sajnálok, és bocsánatkéréssel tartozom úgy a bíróságnak, úgy az egybegyűlteknek, úgy az ügyész uraknak és az ügyész intézményének, úgy általában a megjelenteknek és a magyar embereknek, az az, hogy miért vártam ennyi ideig. És hogy miért csak a köztársasági elnök hivatalát kezdtem el megdobálni, miközben nyilvánvaló, hogy az MNB épülete is ezért kiált, a főügyészség épülete ugyanezért kiált, sőt gyakorlatilag a parlament épülete ugyanezért kiált, nem beszélve az NVI épületéről. Mentségemre szóljon, kérem enyhítő körülményként vegye figyelembe, hogy legalább az NVI-vel szemben valamiféle korrekciós eljárásra már kísérletet tettem; nem az én szégyenem, hogy ez csak eddig jutott el.” Az aktivista „saját védelmében” még annyit közölt, hogy amennyiben kiszabadul, nyilvánvalóan nem fogja vissza magát a további hasonló cselekedetektől.

Az aktivistát és társa ügyét gyorsított eljárásban tárgyalják a Budai Központi Kerületi Bíróságon. A vád csoportosan elkövetett garázdaság.

Juhász Péter, az Együtt elnöke szerint meg akarják félemlíteni a civileket. Bővebben >>>

Az Index közvetítése szerint bírói kérdésre Gulyás hozzájárult, hogy a sajtó közvetítsen a tárgyalásról, de a „propagandaoldal”, a TV2, az Echo TV és az M1 jelenlétéhez nem.

Az ügyész ismertette, a két vádlott és egy ismeretlen harmadik személy a Facebookon szervezte meg a hétfői tüntetést, ennek annyi a jelentősége, hogy így csoportos elkövetéssel gyanúsíthatók Gulyásék. Ismertették, az aktivista csak azért nem találta el a Sándor-palotát, mert ebben a rendőrök megakadályozták. Varga Gergő 23 ezer forintos kárt okozott az épületben, így lett rongálás a vád.

A két aktivista ügyvédje mindenekelőtt a fogva tartás jogszerűségét vitatta. Gulyás a bíróságon egyebek között azt mondta, Kósa Lajos egyik nyilatkozata provokálta ki a reakcióját, és szándékosan vízbázisú festékkel dobta meg az épületet, amelyet könnyű lemosni. Az ügyész kérdésére azt nem erősítette meg, hogy lett volna harmadik személy az akcióban.

A tanúkihallgatások délután fél háromkor kezdődtek. Mivel az élő közvetítés miatt a tanúk és Varga is hallhatta az elhangzottakat, az ügyvéd álláspontja szerint a rendőrség által megidézett hat tanú nem nyilatkozhatott volna. A bíró intézkedett, hogy a tanúkat ezután az épület más részében helyezzék el, ezzel adva lehetőséget későbbi vallomástételre.

Gulyásék egyébként azt is kifogásolták, hogy a felkészülésre nem hagyott időt a hatóság, nem tudtak tanúkat sem szerezni, így csak a vádnak vannak tanúi. Ezért is próbálta Matlák Gábor ügyvéd az élő közvetítésre hivatkozva elérni, hogy a többi tanút se hallgassák meg.

Ugyanakkor több tanú egyebek mellett azt is cáfolta, hogy három elkövető volt, így nem biztos, hogy a csoportosság vádja megállja a helyét. Az egyik beidézett rendőr igazolta azt is, hogy a festéket könnyen le lehetett tisztítani. Gulyás egyébként minden összefestett rendőrtől bocsánatot kért.

Nehéz-Posony Kata szerint nagy baj lenne Magyarországon, ha a bíróság nem venné figyelembe, hogy az akció véleménynyilvánítás volt. A Vargát a TASZ megbízásából védő ügyvéd az Indexnek azt mondta, hogy a vádpontok igen kétségesek, hiszen a vízbázisú festék nem okoz állagváltozást, rongálás nem követhető el vele. Emellett szerinte Gulyásék cselekedete nem volt erőszakos, és megbotránkozást sem keltett. Az ügyvéd úgy látja, legfeljebb kártérítés lett volna követelhető, bűncselekményről itt nincs szó. Nehéz-Posony álláspontja szerint eljárási hiba történt, hiszen a tanúk hallhatták a vádlottak vallomásait az élő közvetítésben. Bár a törvény csak azt írja elő, hogy egy helyen nem tartózkodhatnak a tanúk és a vádlottak, az ügyvéd szerint nyilvánvaló, hogy erre annak érdekében van szükség, hogy a tanúk ne hallhassák a vallomásokat. Egy másodfokú tárgyaláson ez a hiba erős érv lehet – mondta.

A bíróság negyed ötkor kezdte meg a helyszínen készült videók megtekintését.

Perbeszédében az ügyészség azt hangsúlyozta, hogy az aktivisták nem politikai véleményük miatt ülnek a vádlottak padján, hanem mert csoportos garázdaságot követtek el, megrongálták a Sándor-palotát. Az erőszakot az ügyészség szerint a lecsavart kupakú festékespalackok eldobása valósította meg, és tartják a csoportos elkövetés vádját is, holott ezt a tanúk nem erősítették meg. Kiderült, hogy az egyik videofelvételen látszott egy harmadik dobáló is, erre alapozhatta az ügyészség a csoportos elkövetés vádját. Az sem számít, hogy a festéket könnyedén le lehet mosni az épületről, az ügyészség tartja, hogy a cselekmény rongálásnak minősül, és felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kéri Vargára és Gulyásra.

A tárgyaláson felolvasták a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatójának nyilatkozatát is, amely szerint a Sándor-palotában 23 ezer forintos kár keletkezett. Emellett sérült az útburkolat és a virágágyás is, az ezekben okozott kárt még nem forintosították.

Gulyás Márton ügyvédje védőbeszédében azt mondta, hogy az ügyészségnek politikai véleménye van, amely az alaptörvényre hivatkozik. Matlák Gábor ismét hangsúlyozta, hogy a védelem nem tudott kellőképp felkészülni a tárgyalásra az idő rövidsége miatt: nem készülhettek tanúkkal, és szerinte más videókat is meg kellett volna néznie a bíróságnak, de csak az állt rendelkezésre, amelyet az ügyészség benyújtott. Emellett kifogásolta, hogy Gulyás nem ismerhette meg az iratokat időben, tanúit sem kutathatta fel, hiszen bilincsben várta a pert, noha Matlák szerint az őrizet feltételei sem álltak fenn. Úgy látja, a rendszerváltás előtti időkre mutat vissza az ügyészség gyakorlata, hogy a politikai véleménynyilvánítás a garázdaság elemeit használja arra hivatkozva, hogy megbotránkozást okozhat. Kijelentette, Gulyás a tanúk szerint sem találta el a Sándor-palotát, így a rongálás vádja is meginog.

A Varga Gergőt védő Nehéz-Posony Kata fenntartotta az eljárással, illetve az őrizetbe vétellel kapcsolatos kifogásait. Azzal érvelt, hogy Vargánál a szökés esélye nem állt fenn, tanúkat nem befolyásolhatott, bizonyítékokat nem tüntetett el, és végig együttműködött a hatóságokkal. Hozzátette, az eljárás sértette a vádlottak alapvető emberi jogait, mert amellett, hogy enni és aludni nem tudtak, a tárgyalásra sem készülhettek fel kellőképpen.

Az ügyészség ütemezését vérlázítónak nevezte Nehéz-Posony, mivel csak fél órával a tárgyalás előtt kapták kézhez az iratokat. Az ügyvéd újból kiemelte, eljárási hiba, hogy a tanúk hallhatták a vádlottak vallomásait. Szerinte az egész üggyel csak megleckéztetni akarják azokat, akik merik vállalni a véleményüket, és el akarják rettenteni az embereket a további tiltakozásoktól. Kifogásolta, hogy az ügyészség szerint lényegtelen, hogy a Sándor-palota Áder János hivatalának ad helyet, és inkább a műemléki jellegét emelték ki.