

Lengyel mintára jövőre a saját embereit is beültetné a bíróságokra a kormány – az Igazságügyi Minisztérium a közigazgatási bíróságok létrehozásának tavalyi elbukása után ezt a bírói kinevezések rendszerének átalakításával oldaná meg. A javaslatot az Országos Bírói Hivatal sem támogatja a bírói függetlenség védelmében.
Őszi határidővel lehet jelentkezni a bírói álláshelyekre a bíróság központi oldalán. Az állásokat 2011 óta egy a minisztérium által összeállított pontrendszer alapján lehet betölteni. A kritériumrendszert hiába bírálták a szakmai szerveztek, a tárca újabb reformokra készül. Egy tervezet szerint bírósági dolgozók helyett közszolgákkal töltenék fel a szabad állásokat. Legalábbis a pályázatok elbírálásánál több ponttal jutalmaznák a közigazgatási munkatapasztalatot, mint korábban.
„Aki még életében nem írt ítéletet, nem vezetett tárgyalást, nem bánt úgy a felekkel, ahogy ez elvárható. az egyik napról a másikra nem tudja elsajátítani ezeket az attitűdöket. Ezért is volt egyébként egy korábbi javaslatunk, abban is szerepelt az a felvetés, hogy aki nem a bírósági szervezeten belül készült a bírói szakmára, a hivatásra, annak legyen egyfajta átképzés, ami során el tudja sajátítani azt az elengedhetetlen tudást, ami a bírói szakmához szükséges” – vélekedett Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke.
A minisztérium indoklása szerint azért nyúlnának bele a pontrendszerbe, hogy ezentúl a közigazgatásból jelentkezők is egyenlő esélyekkel induljanak. Ám ha elfogadják a tervezetet, a kinevezéshez szükséges pontok akár kétszeresét is megkaphatja egy közszolga, például egy bírósági titkárral szemben. A Hír TV-nek nyilatkozó nyugalmazott bíró úgy látja, valóban kevés az olyan szakember, aki jól ért a közigazgatási ügyekhez, az új rendelet viszont sokaknak aránytalan előnyöket biztosítana.
„Nem kell túl nagy rosszindulat ahhoz, hogy a különböző minisztériumokban, akik a különböző közigazgatási szerveknél dolgoznak, azoknak hát legalább is affinitásuk van ahhoz, hogy az elvárásoknak megfelelően intézzék a munkájukat, és akkor még mindig finoman fogalmaztam. Azt gondolom, hogy a bírói függetlenséget, azt a gondolkodásmódot megtanulni, gyakorolni ezek a hivatalban, minisztériumban dolgozó emberek nem biztos, hogy tudják, nem biztos, hogy az egész hozzáállásuk az lesz, mint ami kell ahhoz, hogy valaki tényleg független bíróként legyen, és csak a törvény és a saját lelkiismerete alapján döntsön, és ne hagyja magát befolyásolni sem politikától, sem semmiféle más érdektől” – mondta ennek kapcsán Sándor Zsuzsa, nyugalmazott bíró, újságíró.
A Fidesz hatalmának bebetonozását látja a tervek mögött a Demokratikus Koalíció, amely tüntetések szervezésére is kész ennek megakadályozására. Gréczy Zsolt szóvivő szerint ha bevezetik ezeket a lépéseket, „akkor vélhetően fideszes bírák döntenek olyan ügyekben, mint például Mészáros Lőrinc ügye, vagy hogy ki kap frekvenciát és más hasonló ügyekben. A DK arra emlékeztet, hogy Lengyelországban az efféle beavatkozás miatt már országos tüntetések indultak, és készen állunk arra, hogy ezt Magyarországon is megtegyük. Nem akarunk diktatúrában élni, nem akarunk koncepciós pereket és nem akarunk fideszes vérbírókat sem.”
A kormánypárt hallgat, a minisztérium pedig további egyeztetéseket ígért. „Ebben a témában nincs a Fidesznek álláspontja, kérem, forduljon az Országos Bírói Hivatalhoz vagy forduljon az Igazságügyi Minisztériumhoz. Az ő szakértői véleményüket kérje ki ebben a témában! Én ebben nem tudok önnek nyilatkozni” – jelentette ki Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója.
A kinevezésről szóló új szabályokat a Szájer József felesége által vezetett Országos Bírói Hivatal is elfogadhatatlannak tartja.