Bérplafon: gyűjtik a népszavazási szignókat

Dávid Ilona MÁV-vezér például tavaly ötmillió forintot keresett havonta, pedig két évvel korábban még csak kétmillió volt a járandósága. A Szerencsejáték Zrt. első embere, korábbi fideszes országgyűlési képviselő, Braun Márton is 2,8 millió forint fixszel számolhat, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatójának bére 3 millió, a Magyar Posta irányításáért pedig 5 milliót kap havonta Illés Zoltán.

Ebből lett elege a korábbi LMP-s képviselő Vágó Gábornak, aki ma a Korrupcióellenes Szövetség elnöke. Az egykori politikus népszavazást kezdeményezett, amihez november végéig kétszázezer szignót kell összegyűjteniük. Szerinte egy sikeres népszavazás esetén nem lesz kijátszható az állami cégvezetők bérplafonja.

„Egy ilyen kezdeményezés, alkalmas lehet arra, hogy azt a mítoszt megtörjük, hogy a Fidesz leválthatatlan, az ország pedig nem megjavítható. Meggyőződésünk, hogy a Fidesz leváltható és az ország megjavítható, és mi maximálisan az aláírásgyűjtéssel támogatni fogjuk ezt” – vélekedett Molnár Gyula MSZP-elnök a kérdésben.

Az Együtt azért csatlakozik, mert szerintük az állami cégek élén pártkatonák ülnek. Az LMP is éppen ezért úgy látja, hogy ez egy közpénzmentő népszavazás lesz. A Párbeszéd pedig a jövő évi parlamenti választások előszobájaként emlegeti a referendumot.

„El tudjuk mondani azt, hogy hogyan lehet Magyarországon egy olyan tisztességesebb államot felépíteni, ahol nem irreálisan magas fizetésekkel, hanem magas teljesítménnyel lehet bekerülni az újságok címlapjaira” – mondta Karácsony Gergely társelnök.

Az aláírásgyűjtést segítő Kétfarkú Kutya Pártnak sajátos megoldása van a bérplafonra. „Hogyha hatalomra kerülünk, akkor azonnal, minden magyar állampolgár saját, állami céget kap majd, és akkor ott ő maga fogja eldönteni, hogy a hűség, a rokoni kapcsolatok vagy a rátermettség és a teljesítmény alapján milyen fizetéseket ad a vezetőknek” – ismertette Döme Zsuzsa elnökségi tag.

A Jobbik még nem döntötte el, hogy beállnak-e a kezdeményezés mögé, de szimpatizálnak vele. Szilágyi György képviselő szerint „az, hogy mindenféle teljesítmény nélkül, az, hogy csupán azért, mert a Fideszhez tartozó emberek kerülnek az állami cégek élére, akkor elszaladjanak az állami cégvezetők bérei és fizetései, ez véleményünk szerint sem megengedhető.”

A Fidesz álságos kezdeményezést emleget, és elmúltnyolcévezéssel válaszolt. Hidvéghi Balázs kommunikációs igazgató arról beszélt, „az az ellenzék, amely a korábbi időszakban, amikor kormányon volt, akkor sokmilliós fizetéseket hagyott meg, és egyébként a nyugdíjakat csökkentette, emelte az áfát, emelte az élelmiszer áfát duplájára, rezsiköltségeket a háromszorosára a gáz esetében, kétszeresére az áram esetében, az most ilyen módon próbál tőkét kovácsolni, ilyen felvetésekből. Szerintünk a hiteltelenségüknek a bizonyítéka mindez.”

A Hír TV megkeresésére az egyik legnagyobb hazai fejvadász cég azt írta: a versenyszférában a felső vezetői – tehát vezérigazgatói – bérek bruttó 1,5-2,5 millió forintos sávban mozognak. A fizetést a cég mérete és az befolyásolja, hogy az adott vállalkozás milyen területen tevékenykedik.