Megint megreformálhatják a menzákat
Bizonyos szempontból jogos Kósa Lajos és Németh Szilárd menzákkal kapcsolatos felvetése, de a pacalos-körömpörtköltes-zsíros kenyeres menük bevezetése sem megoldás.
Az elmúlt héten két fideszes politikus is nyilatkozott a menzareformról. Németh Szilárd és Kósa Lajos is arról beszélt, hogy ők személy szerint nem ennék meg, amit a menzareform alapján két éve kapnak az iskolások. Ezt egyébként már a menzareform bevezetése után alkalmuk volt megkóstolni, amikor MSZP-s képviselők vittek menzai ételeket a parlamentbe, és kezdeményezték, hogy a parlament büféjében is csak ezeket szolgálják fel – ez utóbbit nem szavazták meg a képviselők.
A politikusok arról beszéltek, hogy ők ehelyett a magyar konyha zsírosabb fogásait kedvelik, bár Németh Szilárd hozzátette, az iskolai menzák reformját ő inkább Jamie Oliverre – az egészséges gyermekétkeztetés nagy szószólójára – bízná. A menzareform eredményeit egy kormányzati anyag is kritizálta és annak átgondolását javasolta.
Ízetlennek találták a reformmenzát a gyerekek
A menzareformot 2015-ben vezették be, éppen a gyerekek egészséges étkezése érdekében. Tejfélék, zöldségek, gyümölcsök, a teljes kiőrlésű termékek és halak előtérbe tolása, a cukor, a só és a zsír mennyiségének csökkentése, ezek voltak a reform fő elemei. Két év alatt a menzareform fogadtatása vegyes volt: azt, hogy általánosságban egészségesebbek lettek a menzák, kevesen vitatták. Annál többen panaszkodtak viszont az ételek ízére, több iskolában is arra panaszkodtak a konyhások, hogy sok gyerek nem eszi meg az ízetlennek tartott ételeket.
Sokan panaszkodtak a sótlanságra. „Ahová a lányunk jár, már megy a sótlan menza. Az egyik gyerek otthonról hozza a fűszereket, most ő a király, mindenki tőle kéreget” – nyilatkozta egy szülő a Hvg-nek. Ezen a téren egyébként egyszer már puhítottak a szabályozáson, az eredeti kormányrendeletben ugyanis még a sótartók kihelyezését is betiltották, ezek azóta visszakerülhettek a menzaasztalokra.
 |
| Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet |
Sok helyen panaszkodtak arra is, hogy a gyerekeknek szokatlanok az új ételek, vagy nem is tudják, hogy mit kapnak, ezért nem esznek. „Ha nem rántott hús van rizzsel-krumplival, hanem bármi bonyolultabb, mondjuk csak padlizsán vagy patisszon, már azt sem ismerik fel, és nem hajlandók megkóstolni. Ilyenkor panaszkodik otthon, a szülő meg balhézik, mert sokat fizetnek érte, miközben otthon továbbra is zsírosan, cukrosan, sósan etetik a gyereket. „Konkrét eset: nálunk próbálkoztak teljes kiőrlésű rozskenyérrel, de a gyerekek jelentős része nem volt hajlandó megenni, mert a fehér kenyérhez van szokva. Már ebből is balhé lett” – írta a többgyerekes apa szintén a Hvg-nek.
Ennek ráadásul nem várt következménye is lett: a legszegényebb családok gyerekei számára kifejezetten rossz, hogy csökkentett kalóriatartalmú ételeket kaphatnak, hiszen őket nem az elhízás, hanem már az éhezés fenyegeti. Ők hétvégén otthon nem kapnak elegendő ételt, ezért pénteken a menzán alaposan megebédelnek – ez persze a könnyebb reformételekkel nem megoldható. Mások arról számoltak be, hogy a legszegényebb gyerekek nem eszik meg a párolt zöldségekből, barna kenyérből álló reformételeket. Ezeket eleve sokan találják ízetlennek, a zsíros kenyérhez és szalonnás krumplihoz szokott szegény gyerekek pedig pláne. Emiatt a reformmenza nem segít enyhíteni a gyermekéhezést, ami a célja lenne.
Ez a probléma pedig a mostanában iskolába kerülő gyerekeket különösen érinti, a KSH adatai szerint Magyarországon a 7 év alatti gyermekek 42,2 százaléka él szegénységben.
A legéhesebbek sem ették meg
„A legéhesebb gyerek sem eszi meg az ehetetlen ételeket. Egy gyerek így működik” – jelentette ki Salamon Eszter, az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének elnökségi tagja a hódmezővásárhelyi fideszes önkormányzat szerdai rendezvényén. Mivel több önkormányzat a hosszú távú közbeszerzési rendszerük miatt már korábban kötelezővé tette a többször elhalasztott rendelet alkalmazását, náluk nemcsak szeptember óta gyűlnek a tapasztalatok – amik szerinte siralmasak. „Még a kedvezményes étkezésre jogosult gyerekek is otthagyják az ehetetlen ételeket, vagyis ahol a családban legalább 3 gyereket nevelnek, vagy tartósan beteg gyerekük van, illetve rendszeres nevelési segélyre jogosultak. De nemcsak akkor éhes egy gyerek, ha otthon nem kap elég és megfelelő ételeket, hanem az is probléma, ha például egy heti több alkalommal sportoló diák nem jut elegendő tápanyaghoz az új szabályok miatt” – mondta.
A helyi menzát üzemeltető cég vezetője szerint hibás az a koncepció, hogy az iskola etesse a gyerekeket egészségesen, elhibázott, hiszen a gyerekek csak heti öt ebédet esznek az iskolai menzákon, azaz többször esznek olyan ételt, amit a szüleiktől kapnak vagy maguk vesznek. Emiatt az iskolai menzáknak inkább az lenne a feladata, hogy megszerettesse az egészséges ételt a gyerekekkel – erre pedig az ízetlen menzai ételek nem alkalmasak. És a tapasztalatok azt mutatják, hogy iskolán kívül a gyerekek továbbra is sok hagyományosan egészségtelen ételt és junk foodot esznek. Más kérdés, hogy sok család eleve meg sem engedheti magának az egészséges étkezést.
Felemás Jamie Oliver reformjainak eredménye
Az viszont biztos, hogy a Kósa Lajos által sugallt megoldás sem járható út. A magyar iskolások egészségi állapota jelenleg igen rossz. Egy 2014-es, vagyis a menzareform előtti vizsgálat szerint a gyerekek 16 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A tanulmány kiemelte, hogy Magyarországon kimondottan sok cukros italt fogyasztanak a gyerekek, a 8 vizsgált európai országból nálunk itták a legtöbb cukros üdítőt, hetente 16 adagot, miközben a friss gyümölcs- és zöldségfogyasztás aránya igen alacsony.
A Németh Szilárd által is említett Jamie Oliver egyébként hasonló céllal kezdte meg saját menzareformját. Többször hangoztatta, hogy az alapvető baj az, hogy a szülők is egészségtelenül táplálkoznak és hogy a gyerekekkel meg kell szerettetni az egészségesebb ételt. Ugyanakkor Oliver kísérletének is felemás volt az eredménye. A brit sztárséf főztjének minőségére valószínűleg nem lehetett panasz, ennek ellenére rövidtávon ugyanazt tapasztalta, mint ami a magyar menzákon történt: a gyerekek nem ették meg a szokatlannak talált ebédeket, inkább az iskolán kívül vettek pizzát és hamburgert. Ugyanakkor a program hatására viszont 2009-re korábban soha nem látott mértékben megnőtt a közétkeztetésben részt vevő gyerekek aránya. Korábban Jamie Oliver kampányának köszönhetően a brit kormány kitiltotta a menzákról a gyorsételeket, 2008-ban pedig szigorú táplálkozási előírásokat vezettek be az általános és középiskolák számára.
Az elmúlt években nem csökkent az elhízás
A gyerekek egészségi állapotának javítása elvileg a kormány célja, erre találták ki például a mindennapos testnevelést is, de ennek az elmúlt 3-4 évben egyelőre kevés a látható eredménye: egy idei, 11 és 18 év közötti gyerekeket érintő felmérés szerint a gyerekek 7,3 százaléka volt sovány, 69,1 százaléka normál testsúlyú, 18,4 százaléka túlsúlyos és 5,1 százalékuk kórosan elhízott. Az is kiderült, hogy a gyerekek többsége szerint több testmozgásra lenne szükségük az elhízás elkerülésére, ugyanakkor a kutatások azt mutatják, hogy a kisebb kalóriabevitel (az elhízást végső soron az okozza, hogy több kalóriát viszünk be, mint amennyit a szervezetünk felhasznál), azaz a diétás étkezés hatékonyabb módja a fogyásnak, mint a testmozgás úgy, hogy közben az ember továbbra is cukros-zsíros ételeket eszik.
 Jamie Oliver Angliában próbálkozott menzareformmal, először ott sem szerették |
A problémát tetézi, hogy sok menza a reform után sem lett sokkal egészségesebb. A Magyar Nemzet birtokába került, újabb reformot előkészítő törvénytervezet szerint sok menzaüzemeltető továbbra is olcsó, rossz minőségű alapanyagokból dolgozik – a menzák minőséget osztályozva kiderült, hogy az iskolások többsége nem eszik közepesnél jobb osztályzatú menzán (az augusztusban nyilvánosságra hozott osztályzás szerint a menzák 7 százaléka megbukott).
A tervezet indoklása szerint a menzákat üzemeltető magáncégek elsősorban üzleti szempontok alapján dolgoznak, vagyis spórolnak. Ez nem feltétlenül az ő kapzsiságuk miatt van, inkább a menzák támogatása nem elég. Emiatt felmerült, hogy a jobban teljesítő menzák több forrást kapjanak, ezzel bátorítva, hogy többet fektessenek be a jobb minőségű ételekbe. Felmerült az ellenőrzési rendszer szigorítása is, a szempontok közé az is bekerülne, hogy „a felszolgált ételek gusztusosak és finomak legyenek”. Az egyik verzió szerint erre külön ügynökséget hoznának létre (ez ötmilliárd forintba kerülne), a másik szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra (Nébih) bíznák a feladatot.
