Orbán: Ugyanazt a harcot vívjuk 1848 óta
Egy ígéretes új korszak kapujában áll Magyarország a miniszterelnök szerint. Orbán Viktor a Nemzeti Múzeum kertjében elmondott ünnepi beszédében úgy fogalmazott: a magyarokon kívül senki sem akarja, hogy Magyarország erős és sikeres ország legyen. Hozzátette: az elkezdett munka folytatásához erő, az erőhöz pedig egység kell. Az egység neve április 6-a – utalt az országgyűlési választás napjára a kormányfő.
A Múzeumkertet és a Múzeum körutat megtöltötte az ünneplő tömeg, amely hosszú tapssal fogadta a miniszterelnököt. Orbán Viktor a magyarokat Kossuth Lajos szavaival köszöntötte.
A kormányfő beszédében külön köszöntötte azt a több száz lengyelt, aki a forradalmi megemlékezésre érkezett. „Lengyelhonból érkezett vendégeinket a lengyel himnusz soraival köszöntöm, mely így hangzik: Nincs még veszve Lengyelország, míg mi meg nem haltunk, hogyha földünk elrabolták, visszaszerzi kardunk.”
1848. március 14-én aligha látta bárki, hogy mi történik március 15-én – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: „A magyar nemzet rendkívüli teljesítmények lehetőségét hordozza magában, rendkívüli tettek összeadódó, egymásra épülő láncolatát. 1848–49 sem volt más, mint a bennünk, magyarokban rejlő képességek és tartalékok káprázatos megmutatkozása.”
A kormányfő úgy fogalmazott: a magyar hős különös fajta, mert a magyar hős a sorsot győzi le. „A magyarok sohasem hitték el, hogy a végzet utolér bennünket, akármit teszünk is, inkább azt hitték, hogy a végzet akkor ér utol bennünket, ha nem teszünk semmit. A saját történelmünk arra tanít minket, hogy a sorsunk könyvét, ha kell, munkával, szorgalommal, ha kell, bátorsággal és vérrel, de mindig magunknak kell írnunk. Megtanultuk, ha a szabadságot idegen hozza, el is viszi.”
Orbán Viktor azt mondta: az újkori magyar nemzet 1848-ban született meg, mert az akkori nemzedék megértette, hogy a szabadságjogok összessége nem azonos a szabadsággal. „Első dolguk volt, hogy levegyék vállaikról a hordozhatatlan terheket, eltörölték a földesúri adókat, dézsmát, robotot. A Nemzeti dalban nem mutatna jól az a szó, hogy rezsicsökkentés, de azt könnyű belátni, hogy éppen úgy, mint ma, az igazságtalan és méltánytalan terhek csökkentése volt számukra az első és a legfontosabb feladat” – szögezte le a miniszterelnök.
A magyar szabadság hívei 1848 óta ugyanazt a forradalmat vívják – hangsúlyozta a miniszterelnök. A kormányfő emlékeztetett, hogy a magyar forradalmakat leverő idegen hatalmaknak mindig voltak belső segítői. „Akik lovas rohamot és kardlapozást vezényelnek a békés polgárokra: ők a szabadság, a szabadságunk ellenségei.” A szabadság és a forradalom szellemét azonban reménytelen vállalkozás kiűzni a magyarokból – tette hozzá a miniszterelnök, aki szerint a magyarok keményen megdolgoztak azért, hogy 2014-ben egy új és ígéretes korszak kapujában állhassanak. A kormányfő azt mondta: Magyarország mára Európa legegységesebb országává lett. „Az erősek egyesülnek, a gyengék széthullanak. Minden nemzet a saját érdekét hajtja, a saját életét éli, a saját jövőjét építi. Tartsuk észben, rajtunk, magyarokon kívül senki sem akarja, hogy nekünk erős és sikeres országunk legyen. Azt is tudjuk, a folytatáshoz erő kell, az erőhöz pedig egység. Ma az egység neve április 6-a!” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szólt arról is beszédében, hogy a történelem a gyengeséget és a gyávaságot nem bocsátja meg. Mint mondta: aki nem próbálja meg a lehetetlent, az a lehetségest sem éri el soha.
Orbán beszéde közben is demonstráltak
A miniszterelnök beszéde alatt Orbán Viktort és Vlagyimir Putyint ábrázoló zászlókkal tiltakoztak baloldali aktivisták. Korábban ők foglalták el a Köztársasági Elnöki Hivatal erkélyét, és többen részt vettek közülük a hallgatói szerződés ellen szervezett diáktüntetéseken is. Azt állítják, hogy némán demonstráltak a paksi atomerőmű bővítése ellen a Múzeumkertnél, ahol Facebook-bejegyzésük szerint ütlegelték és leköpték őket.
Véget ért a foteldemokrácia
A lengyelek idén is a Civil Összefogás Fórum meghívására érkeztek Magyarországra. A Bem-szobornál együtt ünnepeltek volna, de az időjárás miatt a beszédek elmaradtak, és csak a koszorúzást tartották meg. Az egyik szónok Tarlós István főpolgármester lett volna. Kora délután a Civil Összefogás Fórum vezetője egy sajtótájékoztatón arról beszélt: az elmúlt évek civil megmozdulásainak az a legfontosabb tanulságuk, hogy véget ért a foteldemokrácia. Csizmadia László hozzátette: a magyar és a lengyel civilek azt ajánlják Európában élő társaiknak, hogy ők is mozduljanak meg nemzeti érdekeik képviseletéért.
Elfújta a szél
Az időjárás miatt nem tartják meg a balliberális ellenzék budapesti demonstrációját. Bővebben>>>
