Elfogadva: a kisebb láncok sem lehetnek veszteségesek
Szigorítást kapnak a karácsonyfa alá az üzletláncok. A parlament kiterjesztette a veszteséges bolthálózatok büntetéséről szóló jogszabály hatályát az 50 milliárd forint alatti éves árbevételű bolthálózatokra is. Kétévnyi veszteséges működés után azok az áruházláncok sem árusíthatnának majd napi fogyasztási cikkeket, amelyeknek az éves árbevétele meghaladja a 15 milliárd forintot.
A plázastopról szóló jogszabályt érdemben nem változtatta meg a törvényalkotási bizottság. Így jövőre sem lehet 400 négyzetméter feletti üzletet építeni, a kivételekről a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője dönt majd.
Az államfői vétó után a veszteséges bolthálózatok büntetéséről szóló törvényen viszont már szigorított a törvényalkotási bizottság. Két év veszteséges működés után a napi fogyasztási cikkek értékesítési tilalmát az eddigi 50 milliárd forint feletti éves bevételről 15 milliárdra csökkentették. A szocialisták szerint azonban így is uniós jogot sért a szabályozás.
„Az, hogy egyébként a hátrányosan érintettek köre egyébként egy picit bővül, az még semmit nem változtat azon, hogy egyébként a kedvezményezettek köre, az ugyanaz marad” – mondta el Bárándy Gergely, a törvényalkotási bizottság alelnöke.
Elégedetlen a módosítással az Együtt is. „Jól járnak a Fidesz-közeli cégek, nevezetesen a Coop, a CBA és a Reál, ez nem változott meg érdemben. Ebből következően az sem változott meg, hogy egy ilyen versenytorzító törvény eredményeképpen emberek fognak az utcára kerülni” – fogalmazott Szelényi Zsuzsa.
A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint az értékhatár csökkentésével már nem lehet arról beszélni, hogy a törvény megkülönbözteti a külföldi, illetve a magyar áruházláncokat. A szabályozás ráadásul nem visszamenőleges, azaz csak két év múlva derül ki, hogy kikre vonatkozik.
„Ennek az értékhatárnak a csökkentése azért is előnyös, mert vannak olyan hírek, miszerint egyes vállalkozások a tevékenységük felosztására törekednek, magyarán franchise-zá kívánnának átalakulni és így akarnák csökkenteni a nettó árbevételüket és ezáltal kibújni a törvény hatálya alól. A felső korlátnak a csökkentése nyilvánvalóan ezt megnehezíti” – fejtette ki Glattfelder Béla.
A kereskedők érdekképviselete szerint a nagyobb üzletláncoknak már az élelmiszer-felügyeleti díj emelése miatt is csökkenteniük kell a költségeiket, az újabb szabályozás után pedig arra kényszerülhetnek a beszállítók, hogy olcsóbban adják át az árukat.
„A költségcsökkentés nemcsak a beruházásokra, az alkalmazotti bérekre terjedhet ki, a foglalkoztatásra, hanem a beszerzési árra is. Kialakulhat egy olyan verseny a magyar piacon, ahol akár az import aránya is növekedhet, ez pedig senkinek sem szándéka” – mondta el Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
A törvényben újdonság az is, hogy a két veszteséges évet nem 2016-tól, hanem már a jövő évtől számolják.
Napirend előtt
A szavazás előtt érdemi vita helyett egymásnak estek a képviselők a parlamentben. A házelnöknek többször is fegyelmeznie kellett a politikusokat. A szocialisták az útdíj eltörlését, a Jobbik nyilvános vagyonnyilatkozatokat sürgetett. Bővebben>>>
