A plázastopról szóló jogszabályt érdemben nem változtatta meg a törvényalkotási bizottság. Így jövőre sem lehet 400 négyzetméter feletti üzletet építeni, a kivételekről a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője dönt majd.
Az államfői vétó után a veszteséges bolthálózatok büntetéséről szóló törvényen viszont már szigorított a törvényalkotási bizottság. Két év veszteséges működés után a napi fogyasztási cikkek értékesítési tilalmát az eddigi 50 milliárd forint feletti éves bevételről 15 milliárdra csökkentették. A szocialisták szerint azonban így is uniós jogot sért a szabályozás.
„Az, hogy egyébként a hátrányosan érintettek köre egyébként egy picit bővül, az még semmit nem változtat azon, hogy egyébként a kedvezményezettek köre, az ugyanaz marad” – mondta el Bárándy Gergely, a törvényalkotási bizottság alelnöke.
Elégedetlen a módosítással az Együtt is. „Jól járnak a Fidesz-közeli cégek, nevezetesen a Coop, a CBA és a Reál, ez nem változott meg érdemben. Ebből következően az sem változott meg, hogy egy ilyen versenytorzító törvény eredményeképpen emberek fognak az utcára kerülni” – fogalmazott Szelényi Zsuzsa.
A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint az értékhatár csökkentésével már nem lehet arról beszélni, hogy a törvény megkülönbözteti a külföldi, illetve a magyar áruházláncokat. A szabályozás ráadásul nem visszamenőleges, azaz csak két év múlva derül ki, hogy kikre vonatkozik.
„Ennek az értékhatárnak a csökkentése azért is előnyös, mert vannak olyan hírek, miszerint egyes vállalkozások a tevékenységük felosztására törekednek, magyarán franchise-zá kívánnának átalakulni és így akarnák csökkenteni a nettó árbevételüket és ezáltal kibújni a törvény hatálya alól. A felső korlátnak a csökkentése nyilvánvalóan ezt megnehezíti” – fejtette ki Glattfelder Béla.
A kereskedők érdekképviselete szerint a nagyobb üzletláncoknak már az élelmiszer-felügyeleti díj emelése miatt is csökkenteniük kell a költségeiket, az újabb szabályozás után pedig arra kényszerülhetnek a beszállítók, hogy olcsóbban adják át az árukat.
„A költségcsökkentés nemcsak a beruházásokra, az alkalmazotti bérekre terjedhet ki, a foglalkoztatásra, hanem a beszerzési árra is. Kialakulhat egy olyan verseny a magyar piacon, ahol akár az import aránya is növekedhet, ez pedig senkinek sem szándéka” – mondta el Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
A törvényben újdonság az is, hogy a két veszteséges évet nem 2016-tól, hanem már a jövő évtől számolják.
Napirend előtt
A szavazás előtt érdemi vita helyett egymásnak estek a képviselők a parlamentben. A házelnöknek többször is fegyelmeznie kellett a politikusokat. A szocialisták az útdíj eltörlését, a Jobbik nyilvános vagyonnyilatkozatokat sürgetett. Bővebben>>>
