Gyorsuló kivándorlás, vagy több kereset?
Felgyorsulhat a kivándorlás, ha a parlament elfogadja a túlóraszabályok módosítását - a Jobbik szerint. A Pénzügyminisztérium államtitkára viszont azt mondja: nem példa nélküli az évente 400 órás túlóra keret, a pluszmunkát pedig kifizetik a munkaadók.
A többi között erről is vitáztak a parlament mai ülésén a napirendi pontok tárgyalása előtt, de szó esett a Gruevszki-ügyről és egy elmaradt kisvasút-beruházásról is. 250 óráról 400 órára emelnék az évente elrendelhető túlórák számát – a munkatörvénykönyvének tervezett módosításai közül ennek lett a legnagyobb visszhangja a Parlamentben. A Jobbik szerint a terv családellenes, és azzal vádolták a fideszes előterjesztőket, hogy szándékosan hagyták ki az egyeztetésből a szakszervezeteket.
„Három évre emelnék a munkaidőkeret tartalmát az eddigi egy év helyett, vagyis a munkáltatók számára lehetővé tennék azt, hogy három év átlagban számoljanak el a dolgozókkal a túlmunkákkal és a szabadnapokkal, ez a lépés csalásokhoz vezethet amelynek eredmény az lehet, hogy dolgozókat az egészséges határontúl is agyonterhelhetik" – mondta felszólalásában a Jobbik képviselője, Pintér Balázs.
A foglalkoztatáspolitikáért is felelős államtitkár szerint a módosítással csak a munkaerőpiac változására reagálnák. Bodó Sándor hozzátette, hogy az uniós irányelv nem rendelkezik közvetlenül a túlórák számáról, hasonló szabályzás más országban is van és a túlórákat kifizetik majd.
„Lengyelországban és Szlovűákiában a munkavállaló beleegyezésével 400 óra lehet a túlmunka ideje. Képviselő úr, a most javasoltak szerint a munkavállalóknak folyamatosan, minden hónapban meg kell majd kapniuk az alapbérüket, még akkor is, ha a beosztásuk miatt az általánosnál kevesebb munkát végeznek. A jövőben is ki kell majd fizetni a pótlékokat a beosztástól eltérő túlmunkáért is. A gazdasági felzárkózás pedig ezzel együtt kell járjon, így ezt követi a bérek felzárkózása is"– mutatott rá Bodó Sándor pénzügyminisztériumi államtitkár.
A kormány legyengítette a környezetvédelemért felelős szerveket a politika és a gazdaság érdekében – erről már Schmuck Erzsébet beszélt napirend előtti felszólalásában. Az LMP-s képviselő példaként azt a Csarna-völgybe tervezett kisvasút beruházást említette, amit eredetileg több kilométer hosszan, védett területre terveztek.
„Egy jól működő intézményrendszer estében a Csarna-völgyi kisvasút terve, de más súlyos környezetkárosító projekt sem – nem jutottak volna el idáig, mert már az első gondolatnál gátat vetett volna neki a tv. és az intézményrendszer. Itt az ideje a kormánynak rádöbbennie a felgyorsult klímaváltozást megtapasztalva hogy radikális változásra van szükség. Ehhez pedig első lépés egy önálló környezetvédelmi minisztérium felállítása"–szólalt fel a képviselőnő. A területért felelős agrárminiszter szerint Magyarországon jól működik a természetvédelem, kisvasút pedig később sem épül majd a völgyben.
„Soron kívül intézkedtünk arról, hogy a terület az állami erdőgazdálkodó vagyonkezeléséből természetvédelmi kezelésért felelős szervezet, Duna-Ipoly Igazgatóság vagyonkezelésébe kerüljön át. Fokozottan védett, term.véd. övezetben elhatárolt övezetben kizárólag term.véd. céllal történhet beavatkozás"– válaszolt Nagy István agrárminiszter.
A napirend előtti felszólalásokban ismét szóba került a Gruevszki ügy is. A Demokratikus Koalíció szerint Magyarországnak embercsempész kormánya van. Gréczy Zsolt felszólalását Kontrát Károly belügyi államtitkár utasította vissza, hozzátéve, hogy a volt macedón kormányfő menekültügyi eljárása törvényest.
