Közös sajtóértekezletükön elmondta: Magyarország a közép-európai térség együttműködésének erősítésében érdekelt, kétoldalú kapcsolatait pedig a kölcsönös tiszteletre alapozza.
"Megadjuk a tiszteletet a partnereinknek, de egy több mint ezeréves nemzetként el is várjuk azt" - szögezte le. Hozzátette: a másfél milliós erdélyi magyarságnak is az az érdeke a két ország "jóban legyen egymással".
Szijjártó Péter bukaresti tárgyalásai során azt kérte román kollégájától, hogy Románia is tekintsen erőforrásként a területén élő magyar közösségre, miként Magyarország is így tekint az országban élő román nemzeti közösségre.
Elmondta: a Fidesz kormányra lépése óta ötszörösére növelte a nemzeti kisebbségeknek és így a román közösségnek járó költségvetési támogatást, és a magyar parlamentbe beterjesztett új nemzetiségi törvény a nemzeti közösségek tulajdonába juttatja az általuk oktatási vagy kulturális célra használt ingatlanokat.
A magyar fél örömmel fogadja, ha Románia is támogatja a magyarországi románokat, miként természetesnek tekinti azt is, hogy Magyarország is támogatja a határain túl élő nemzetrészek boldogulását szülőföldjükön. A szomszédos országokban indított magyar gazdaságfejlesztési program révén eddig 250 millió eurónyi beruházás jött létre Romániában. A magyar fél nyitott arra, hogy - a román kérésnek megfelelően - megállapodást kössön ennek a programnak a folytatásáról.
Hamarosan véget érnek a két ország gázhálózatának összekötését célzó munkálatok, amelyek révén lehetővé válik a Romániából Magyarország irányába történő gázszállítás is, az első időszakban évi 1,75 milliárd köbméter, és várhatóan augusztusra elkészülhet az újabb autópálya-csatlakozás a két ország között - sorolta a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter hozzátette: Magyarország a jó kapcsolatban érdekelt, szívesen venné, ha nem a magyarság lenne a téma a román választási kampányban és reményét fejezte ki, hogy az ezzel kapcsolatos "sajnálatos nyilatkozatok" nem ismétlődnek meg.
Aurescu a trianoni békeszerződés közelgő centenáriumára utalva hangsúlyozta: a két országnak túl kell lépnie az eltérő történelemszemléleten, és a kölcsönösen előnyös projektekre összpontosítva "valódi" stratégiai partnerséget kell felépítenie.
Ehhez szerinte ki kell lépni a kölcsönös "provokációk" logikájából, a kölcsönös tiszteletre és bizalomra kell alapozni a kétoldalú kapcsolatokat, és a Romániába látogató magyar tisztségviselőknek tartózkodniuk kell attól, hogy a stratégiai partnerség szellemével ellentétes nyilatkozatokat tegyenek.
Megjegyezte: Románia számára a trianoni békeszerződés a románság számára "elsődleges jelentőséggel bíró" - Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó - 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés határozatának nemzetközi elismerése volt. Elismerik Magyarország jogát ahhoz, hogy maga döntsön a történelmi eseményekkel kapcsolatos megemlékezésekről, de azt szeretnék, ha a két ország kapcsolatát a 21. századi, európai szellemű, pragmatikus jövőépítés szándéka határozná meg - hangoztatta a román külügyminiszter.
Szeretnénk, ha Magyarország nem lenne téma a romániai választási kampányokban
Szeretnénk, ha Magyarország nem lenne téma a közelgő romániai önkormányzati és parlamenti választások kampányában - fejtette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közösen tartott kolozsvári sajtótájékoztatóján kedden.
A miniszter úgy vélekedett: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közvetítésével jó kapcsolat alakult ki a járvány idején Magyarország és Románia között, de pár romániai nyilatkozat "ezzel ellentétes irányba haladt".
Szijjártó Péter kijelentette: megérti, hogy a száz éve hozott trianoni döntés a román és a magyar nemzet számára teljesen mást jelenthet.
Közölte: "Számunkra a trianoni döntés a történelem egyik legszomorúbb pillanata, de ettől még nem kell rosszban lennünk egymással". Hozzátette: "Mi a Romániával való kapcsolatot a kölcsönös tiszteletre alapozzuk".
Azt is megemlítette, hogy mind Magyarországnak, mind a romániai magyaroknak az az érdekük, hogy jó legyen a kapcsolat a két ország között.
"Azt kértük, hogy erőforrásként tekintsenek az itt élő magyarokra. Olyan erőforrásként, amely összeköt, és hozzájárul Románia teljesítményéhez. Azt kértük, hogy segítsék az itteni magyarokat, hogy megélhessék a magyarságukat, használhassák nemzeti jelképeiket és anyanyelvüket, ápolhassák hagyományaikat"
- fogalmazott a miniszter. Hozzátette: Magyarország is így tesz a területén élő románokkal.
Megemlítette: az elmúlt hetekben 55 romániai kórházba, 239 iskolába, 91 egyházi és karitatív szervezethez juttattak el a magyar kormány által adományozott védőfelszereléseket. Azt is hozzátette, hogy az óvodafejlesztési program keretében nyújtott 25 milliárd forint magyar állami támogatásból 79 új óvoda és bölcsőde épült Romániában, és 385 újult meg. A gazdaságfejlesztési programra is kitért, melyet - mint fogalmazott - Magyarország folytatni szeretne.
Megemlítette: Románia külügyminisztere új megegyezést kért erről a kérdésről. "Ha erre szükség van, próbáljuk minél hamarabb letárgyalni" - jelentette ki. Azt is megemlítette, hogy Teodor Melescanu korábbi külügyminiszterrel szóbeli megállapodásuk volt a programról.
Újságírói kérdésre Szijjártó Péter megemlítette: nem kellett kibékülnie Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel, mert soha nem volt nézeteltérésük. Azt is megemlítette: Kolozsvárról Gyulafehérvárra utazik Kovács Gergely februárban beiktatott római katolikus érsek meghívására.
Kelemen Hunor a sajtótájékoztatón köszönetet mondott Magyarország kormányának a járvány idején nyújtott támogatásért.
Az RMDSZ elnöke felidézte: az elmúlt 4-5 hét magyarellenes hangulatban telt Romániában. Klaus Iohannis államfő megbélyegző kijelentése nyomán magyarellenességi versenyfutás indult a román politikai szereplők között. Reményét fejezte ki, hogy ez "nem maraton, hanem csak egy sprint". Örömét fejezte ki, hogy egy közvélemény-kutatás szerint a román emberek többsége nem tekinti a magyarokat hazaárulóknak, és a román közvélemény-formálók jelentős része is elítélte az államfő magyarellenes nyilatkozatát. Úgy vélte: a továbblépéshez Klaus Iohannis bocsánatkérésére van szükség.
Kelemen Hunor szerint a román parlamenti képviselők szerdán gesztust tehetnek a magyarság felé azzal, hogy megszavazzák: március 15. legyen a romániai magyarok ünnepe.
A trianoni évforduló a politikus szerint a románoknak öröm, a magyaroknak pedig fájdalom. Hozzátette: amikor törvénnyel akarják e napon a magyarokat ünneplésre kényszeríteni, az olyan, mintha azt kérnénk egy árva gyerektől, hogy ünnepelje meg az édesanyja halálának évfordulóját.
"Tiszteletet és megbecsülést várunk. Nem vagyunk egymás ellenségei"
- fogalmazott az RMDSZ elnöke.
MTI
