

„Akkor hát nem lesz Sziget” – zárta le drámaian a vitát Karácsony Gergely. „A Tisza kinyírta a Szigetet” – kontrázott Baranyi Krisztina. „Karácsony elutasította a kompromisszumot” – vádaskodott a Tisza Párt. Miközben a baloldali-liberális szereplők egymást marcangolják, a józan ész csak a fejét fogja. Mai írásunkban bemutatjuk a fővárosi döntésképtelenség abszurd színházát.
A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése nem csupán egy döntésképtelen testület vergődése volt, hanem egy időutazás a 2010 előtti MSZP–SZDSZ-koalíciók legkínosabb napjaiba. Az okos budapesti választóknak sikerült a Fidesz mellé három olyan liberális politikai csoportosulást (Karácsony-DK, Tisza, Vitézy) beszavazniuk, amelyek láthatóan semmiben sem képesek megegyezni – kivéve talán a Pride támogatásában. Ennek az újbóli káosznak az első, azonnali és látványos áldozata: a Sziget Fesztivál.
Az abszurd színház: ki kicsoda a játszmában?
A helyzet, amiért a Sziget jövőre elmaradhat, a józan ész számára felfoghatatlan, de a baloldali belharcok logikája szerint tökéletes!
Karácsony Gergely (az alkalmatlan de sértődött főpolgármester): Miután a Tisza és a Fidesz tartózkodása miatt nem ment át az eredeti javaslata (a jelenlegi szerződés felbontása, hogy Gerendai visszatérhessen), drámai Facebook-posztban jelentette be: „akkor hát nem lesz Sziget”. Felelősséget látványosan másokra hárít, „konkrét károkozással” vádolja a Tiszát és a Fideszt, és sajnálja magát, „megpróbáltam, megtettünk mindent, sajnálom”. Ez a passzív-agresszív felelősséghárítás tankönyvi esete.
A Tisza Párt (az új erő, aki máris rombol): Baranyi Krisztina szerint „a Tisza kinyírta a Sziget Fesztivált”. Kollár Kinga (Tisza) erre visszavádol, valójában Karácsony a hibás, mert nem fogadta el a Tisza „zseniális” kompromisszumos javaslatát. És mi volt ez a javaslat? Egy teljesen abszurd, Ratzinger-i aranyat kaszakő-cserére emlékeztető konstrukció, egy még nem létező kormány (a Tisza-kormány) majd 2026-ban garanciát vállal, cserébe a mostani főváros kedvezményéért.
Ahogy egy kommentelő zseniálisan összefoglalta: „egy még nem létező cég nem létező befektetői vállaljanak garanciát [...] cserébe azért, hogy egy még nem létező [...] kormány cserébe szintén garanciát vállal”. Ez nem politika, ez bohózat.
Gerendai Károly (a megmentő, aki nem ért semmit): A Sziget alapítója, aki most valahogy visszavásárolná az egészet a külföldi alapkezelőtől (hogy hogyan és mennyiért, azt persze homály fedi), „teljesen értetlenül” áll a helyzet előtt. Úgy csinál, mint aki nem érti, miért nem szavazták meg a neki kedvező javaslatot.
A valódi tét: nem a Sziget, hanem a hatalom
Miközben Vitézy Dávid még a „megoldást” keresi és „tiszta fejet” javasol, a valóság egyértelmű, a Sziget Fesztivál sorsa túsza lett a liberális oldalon belüli hatalmi harcnak.
A Tisza Párt meg akarja mutatni, hogy Karácsony nélkülük döntésképtelen. Karácsony meg akarja mutatni, hogy a Tisza felelőtlen és káoszt okoz. A DK a háttérben számolgat. A józan ész pedig valahol a folyosón sírva fakadt.
A Facebook-posztban említett „globális kapitalizmus legmocskosabb” tulajdonosa most valószínűleg a markába röhög, amíg a helyi politikusok egymást ölik, ők nyugodtan hátradőlhetnek. Vagy épp ez volt a terv?
Konklúzió: Budapest, Te Csodás! A Fővárosi Közgyűlés szerdai napja tökéletesen megmutatta, mire számíthat Budapest a következő években, parttalan vitákra, döntésképtelenségre, folyamatos egymásra mutogatásra és politikai hisztériára. A „Szabadság Szigete” helyett megkaptuk a „döntésképtelenség szigetét”. A 2010 előtti világ visszatért, és az első áldozatot máris magával rántotta a mélybe. Gratulálunk!
Fotó: Facebook