

Van az a politikai mantra, amit nap mint nap hallunk: az ország tönkrement, az emberek elszegényedtek, és senkinek nincs pénze semmire. Ehhez képest a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése nem csupán egy statisztikai pofont ad ennek a narratívának, hanem egyenesen nevetségessé teszi azt. Mai elemzésünk a józan ész hangján mutatja be, hogyan cáfolják a tények – a növekvő hazai és külföldi turizmus – a baloldali válságkeltést.
A politika néha bonyolult, de a józan ész általában segít eligazodni. Vegyük például a gazdasági helyzetet. Az ellenzéki mantra évek óta ugyanaz, az ország tönkrement, az emberek elszegényedtek, a rezsim összeomlott. Ehhez képest a KSH most kiadott egy jelentést a szeptemberi turizmusról, ami után nehéz nem mosolyogni a baloldali válságpróféták kétségbeesésén.
1. A „szegénység-mantra” cáfolata: a belföldi turizmus
A józan ész azt diktálja ha egy családnak valóban a betevő falatra sem telik, akkor mi az első dolog, amit leépít? Természetesen a luxuskiadásokat, mint az utazás, a szálloda, a pihenés. Ehhez képest mit mutatnak a tények?
Ezek a számok nem hazudnak. Azt jelentik, hogy a „totális elszegényedés” helyett a magyar családok – a nehézségek ellenére is – képesek és hajlandóak utazásra, kikapcsolódásra költeni. Ez a valódi életszínvonal egyik legpontosabb mutatója, ami látványosan cáfolja az ellenzéki mantrákat.
2. Az „elszigetelődés-mantra” cáfolata: a külföldi turizmus
A másik kedvenc ellenzéki panel: "Magyarország elszigetelődött", "senki sem kíváncsi a páriára". Erre érkezett a KSH-tól a hideg zuhany:
Ezek a tények. A világ nemhogy elfordulna tőlünk, hanem egyre kíváncsibb Magyarországra. Az „elszigetelődés” narratívája nem más, mint vágyvezérelt gondolkodás azok részéről, akik szeretnék, ha ez igaz lenne. A valóság az, hogy a turizmus virágzik.
3. A „trükk” leleplezése: a SZÉP-kártya és a valódi bevételek
Az ellenzéki elemzők most kétségbeesetten próbálnak majd kapaszkodni az egyetlen negatív adatba, a SZÉP-kártyás költések enyhén (2,2%-kal) csökkentek. De mit jelent ez valójában?
A józan ész ismét segít: miközben a SZÉP-kártyás költés picit csökkent, az összes bruttó árbevétel 6,2 százalékkal nőtt! Ez azt jelenti, hogy az emberek nem a béren kívüli juttatásból, hanem a saját, elkölthető jövedelmükből, a "zsebből" fizetett pénzükből költöttek többet. Ez nem a gyengeség, hanem éppen az erő jele, a gazdaság és a háztartások képesek finanszírozni a pihenést a cafeteria-trükkökön túl is.
Konklúzió: A számok makacs dolgok. Lehet mantrázni a szegénységről és az elszigeteltségről, de a tények mást mutatnak. A KSH jelentése egy valódi, társadalmi szintű bizonyítvány arról, hogy a magyar gazdaság és a magyar emberek – minden nehézség ellenére – élnek és működnek. A „világvége” ismét elmaradt, az ellenzéki narratíva pedig nevetségesebbé vált, mint valaha.