NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvBelföld
Amit mindenki elhallgatott – 200 ezer áldozat, nulla bocsánatkérés és hátborzongató csend: a nagy adatárulás

Amit mindenki elhallgatott – 200 ezer áldozat, nulla bocsánatkérés és hátborzongató csend: a nagy adatárulás

Azt ígérték, "profi államot" hoznak. Ehhez képest itt egy 200 ezer áldozatot számláló adatvédelmi katasztrófa. És a válasz? Nem bocsánatkérés, nem a felelősség vállalása, hanem abszurd bűnbakkeresés. Magyar Péter legújabb magyarázkodása az orosz hekkerekről nem csupán nevetséges, hanem elfogadhatatlan semmibevétele annak a 200 ezer embernek, akinek a bizalmával visszaéltek.

  • 2025. november 02., vasárnap 21:00
Vágólapra másolva!

Azt ígérték, profik lesznek. Azt ígérték, mások lesznek, mint a "régi elit". Azt ígérték, eljön a „tiszta közélet”. Ehhez képest itt a legújabb "áttörés": 200 ezer ember – a saját, legelkötelezettebb támogatóik – személyes adatai kerültek ki a Tisza Párt dicső applikációjából.

Ez a botrány azonban sokkal több, mint színpadias dilettantizmus!

1. A képmutatás csimborasszója: „orosz hekkerek” vs. nulla bocsánatkérés

Magyar Péter reakciója a katasztrófára a politikai cinizmus tankönyvpéldája. Ahelyett, hogy a párt vezetőjeként alázattal bocsánatot kért volna attól a 200 ezer embertől, akinek a bizalmát eljátszották, azonnal a legabszurdabb bűnbakkeresésbe kezdett: az „orosz hekkerekre” és " természetesen" a kormányra fogta a dolgot. Ez a felelősséghárítás és a „kutyám megette a házimat” klasszikus esete.

2. A cserbenhagyás legfőbb bizonyítéka: a hívek semmibevétele

De a felelősséghárításnál van lejjebb. A józan ész és az alapvető emberi tisztesség azt diktálná, hogy egy felelős vezető, miután a saját (vagy pártja) hibájából ekkora veszélybe sodorta a híveit, azonnal segítséget nyújt.

Magyar Péter azonban egyetlen szót sem pazarolt arra, hogy figyelmeztesse a 200 ezer áldozatot. Nem adott ki közleményt arról, hogy:

  • „Figyelem, gyanús üzeneteket kaphattok!”
  • „Ne kattintsatok semmilyen linkre, amit a Tisza Párt, vagy ismeretlenek nevében küldenek!”
  • „Ne adjátok meg a banki adataitokat, ha csalók keresnek!”

Ez a kínos csend a legékesebb bizonyíték. Magyar Pétert annyira hidegen hagyja a saját támogatóinak sorsa és biztonsága, hogy még ennyit sem tett meg értük. Ez világossá teszi, számára ez a 200 ezer ember nem egy védendő közösség, hanem feláldozható gyalogság egy nagyobb játszmában. Ez a hívei nyílt lenézése.

3. Katasztrófa vagy szándékos adatátadás külföldre?

Ez a totális érdektelenség felvet egy még nyugtalanítóbb, hátborzongatóbb kérdést. A Tisza Párt, amelyről tudjuk, hogy az EPP támogatott projektje, és amely körül nyugtalanító ukrán szálak is kirajzolódnak, vajon hol tárolta ezt a 200 ezer magyar választópolgár adatait tartalmazó adatbázist?

A józan ész alapján fel kell tennünk a kérdést: Valóban „kiszivárgás” történt-e, vagy egy tudatos adatgyűjtés és -átadás a brüsszeli és kijevi „gazdák” felé? Egy 200 ezres, kormánykritikus, célzottan befolyásolható magyar adatbázis aranyat ér a globalista hálózatoknak és a háborús érdekeket képviselő köröknek.

Ez a felvetés a botrányt a puszta technikai hibából a nemzetbiztonsági és bűntetőjogi kategóriába emeli.

4. Az árulás láncolata: család, haza, támogatók

Az élet egyszerű tapasztalatai és a józan ész azt tanítja: figyeld a mintát!

Család: Magyar Péter politikai karrierje a saját családjának, feleségének titkos lehallgatásával és elárulásával indult.

Haza: Brüsszelbe kerülve azonnal elárulta a nemzeti érdekeket, és fegyelmezetten megszavazta a háborút, a migrációs paktumot és a gender-propagandát.

Támogatók: Most pedig, ezzel az adatvédelmi katasztrófával, elárulta a saját támogatóinak bizalmát is, potenciálisan külföldi hatalmak kezére játszva az adataikat.

Aki elárulta a családját, aki elárulja a hazáját, az miért pont a támogatóival lenne hűséges? A minta világos és könyörtelen.

5. A cserbenhagyás ára: így élhetnek vissza az ön ellopott adataival

Ez a botrány nem egy elvont informatikai probléma. Ez 200 ezer magyar ember konkrét, kézzelfogható veszélyeztetése. Amikor ön letöltötte az appot, rábízta a Tisza Pártra a nevét, email címét, telefonszámát, talán a lakcímét is, és más adatokat. Ők pedig nem vigyáztak rá. Mit jelent ez önre nézve a gyakorlatban?

Személyre szabott csalások (Spear Phishing): Olyan adathalász leveleket kaphat, amelyek megszólítják a nevén, utalhatnak a politikai nézeteire ("Láttuk, hogy a Tiszát támogatja..."), és így próbálják ellopni a banki adatait.

Identitáslopás és pénzügyi károkozás: Az ön nevének, címének és telefonszámának birtokában bűnözők próbálhatnak meg hitelt felvenni, online fiókokat létrehozni vagy az ön nevében illegális tevékenységet folytatni.

Külföldi hírszerzési célponttá válás: Egy 200 ezres, politikailag aktív, kormánykritikus magyar állampolgár listája aranybánya a külföldi titkosszolgálatoknak. Ön és a listán szereplő társai potenciális célponttá váltak külföldi befolyásolási kísérletekhez és zsaroláshoz.

Személyes zaklatás: Az adatai bűnözői csoportok kezébe kerülve bármikor felhasználhatók célzott zaklatásra.

Konklúzió: Mi a teendő? A felelősség kérdése

Ez a botrány nem maradhat következmények nélkül. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálata elkerülhetetlennek tűnik.

Azonban a hatósági vizsgálaton túl felmerül a kérdés: mit tesz az a 200 ezer károsult, akit a pártjuk nemcsak cserbenhagyott, de még figyelmeztetni sem volt hajlandó a veszélyekre? A magyar törvények, beleértve a Büntető Törvénykönyvet is, szigorúan büntetik a személyes adatokkal való visszaélést.

Vajon ez a 200 ezer ember belenyugszik, hogy csupán járulékos veszteség volt a brüsszeli-ukrán játszmában, vagy a józan ész és az önvédelem nevében élni fog a jogi lehetőségeivel (például feljelentésekkel), hogy felelősségre vonja azokat, akik ilyen súlyosan visszaéltek a bizalmukkal? A kérdés nyitott, de a csend ebben az esetben a bűnösök cinkosává tehet.