A világ legnagyobb szigete, Grönland sokáig fehér folt volt a térképen politikai és szimbolikus értelemben is. Autonóm területként működött Dánia fennhatósága alatt, korlátozott önrendelkezéssel és jelentős gazdasági függésben. Az utóbbi években azonban egyre inkább a nemzetközi figyelem középpontjába került geopolitikai súlya és társadalmi feszültségei miatt. Amikor az Egyesült Államok elnöke nyíltan felvetette a sziget megszerzésének lehetőségét, Dánia azonnal elutasította az ötletet, Grönland vezetése pedig egyértelművé tette, a sziget nem eladó, sorsáról kizárólag a grönlandiak dönthetnek, ugyanakkor a tárgyalásra nyitottak.
A grönlandi önrendelkezés mellett Björk is nyilvánosan kiállt
Az egyedi zenei stílusáról és extravagáns megjelenéséről ismert izlandi művész egy posztban fejezte ki szolidaritását, mondván, elképzelhetetlenül brutális lenne, ha a sziget egyik gyarmatosítót a másikra cserélné. Bejegyzéséhez olyan térképet csatolt, amelyen Grönland saját zászlajának színeiben jelenik meg, válaszul arra a képre, amelyen korábban amerikai színekben ábrázolták a szigetet. Björk Izland 1944-es függetlenedését is felidézte, amelyet nemzeti megkönnyebbülésként éltek meg.
Kényszeres fogamzásgátlási gyakorlat népesedéspolitikai indokokra hivatkozva
Az amerikai közeledés sok grönlandi számára azért is nyugtalanító, mert Washington elsősorban stratégiai és nyersanyag-bázisként tekint a szigetre, nem pedig emberek hazájaként. Ez a szemlélet fájdalmasan ismerős. A dán állam évtizedeken át adminisztratív kérdésként kezelte a lakosságot, aminek legsúlyosabb következménye a kényszeres fogamzásgátlási gyakorlat volt. Björk posztjában is kiemelte azt a programot, melynek keretében az 1960-as években több ezer nőt, köztük kiskorúakat láttak el beleegyezésük nélkül spirállal vagy más eszközzel, népesedéspolitikai indokokra hivatkozva.
A beavatkozások csendben történtek, legtöbbször iskolai vizsgálatokon, dán nyelvű tájékoztatással, amelyet sok érintett nem is értett. A következmények viszont életre szóltak: meddőség, krónikus fájdalom, fertőzések. A történetek nyilvánosságra kerülése után Dánia vizsgálatot indított, majd 2025 decemberében bejelentette, kártérítési programot hoz létre mintegy 4500 érintett nő számára.
Nem változtathatunk azon, ami megtörtént, de tudomásul vehetjük a felelősségünket.
- írta közleményében Mette Frederiksen miniszterelnök, aki személyesen is bocsánatot kért az áldozatoktól.
Grönland jövője továbbra is nyitott kérdés
A függetlenség jogilag lehetséges, gazdaságilag kockázatos, a nyersanyagok pedig egyszerre jelentenek lehetőséget és veszélyforrást. Az inuit közösségek évszázadok óta őrzik nyelvüket és kultúrájukat, miközben hangjukat sokáig elnyomták a nagyhatalmi érdekek. A grönlandi történet ma már nem pusztán területi vita, arról is szól, hogy az ott élők végre valóban beleszólhatnak-e saját jövőjük alakításába.
