Schiffer András szerint a Tisza Párt reakciója bizonyítja, nem a jogállam a céljuk + videó
Ritkán látható élesebb ellentmondás a politikai retorika és a valóság között, mint a Schiffer András és Magyar Péter közötti csörtében. Miközben a Tisza Párt vezére a jogállam bajnokaként tetszeleg, "az ügyvédek szégyenének" nevezte azt a jogászt, aki csupán a bírói függetlenség alapelvére figyelmeztetett. Schiffer András szerint ez a reakció egyértelmű bizonyíték: Magyar Péter céljai között a jogállam helyreállítása biztosan nem szerepel.
A Tisza Párt adatszivárgási botránya túllépett a kiberbiztonsági kérdéseken, és a magyar jogállamiság egyik legérzékenyebb területét, a bírói függetlenséget érinti. A konfliktus Schiffer András ügyvéd és Magyar Péter pártelnök között rávilágít a politikai retorika és a jogi elvek közötti szakadékra.
A biztonság illúziója és a valóság
A botrány gyökere a Tisza Világ applikáció kudarca. Bár Radnai Márk alelnök korábban "Face ID" szintű banki biztonságot ígért, a valóságban 200 ezer szimpatizáns – köztük bírák – adatai váltak hozzáférhetővé. Ez a technikai fiaskó váltott ki láncreakciót a közéletben.
Schiffer András jogi álláspontja világos és elvi alapokon nyugszik: "Aki erre nem képes (a távolságtartásra), az nem alkalmas bírának." Az ügyvéd szerint azoknak a bíráknak, akik önszántukból, kapcsolattartási céllal töltötték le egy politikai párt applikációját, le kellene tenniük a hivatalukat, mert sérült a pártatlanságuk.
A "jogállami" válasz: Sértegetés
Magyar Péter reakciója azonban nem a transzparenciát támogatta, hanem személyeskedésbe torkollott: Schiffert "a jogászok szégyenének" nevezte. Schiffer válasza az elemzés szerint a helyzet tűpontos diagnózisa: "Sokféle célja lehet (Magyar Péternek), de a jogállam helyreállítása biztosan nem tartozik közéjük." A paradoxon nyilvánvaló: aki a jogállam nevében támadja a jogi elvek védelmezőjét, az valójában nem a jog uralmát, hanem a saját politikai érdekeit védi.
Intézményi utórengések
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Hír TV-nek megerősítette: a bíráknak nemcsak pártatlannak kell lenniük, hanem a pártatlanság látszatát is fenn kell tartaniuk. Ha ez sérül, az alkalmasság kérdőjeleződik meg.
A botrány intézményi szinten is hullámokat vet. A Tűzfalcsoport rámutatott az Országos Bírói Tanács (OBT) és a Kúria közötti konfliktusra. Míg a Kúria vizsgálná az érintettséget, az OBT a Kúriát támadja. A gyanút erősíti, hogy az OBT korábbi és jelenlegi póttagjai is érintettek lehetnek az adatszivárgásban, ami a szakmai védelem helyett a politikai alapú összezárás gyanúját veti fel az igazságszolgáltatáson belül.
