
A mai adás vendégei:
Ízelítő - többek közt - a tartalomból:
Az amerikai kongresszus igazságügyi bizottsága nyilvánosságra hozta azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderül, hogy az Európai Bizottság miként készítette elő a közösségi médiában a cenzúra szabályokat és hogyan éltek vissza vele. Brüsszelből lényegében egy cenzúra rezsimet alkalmaztak világszerte.
A jelentés szerint nemcsak véleményeket, hanem valós információkat is célkeresztbe vettek, és az uniós intézmény aktívan részt vett a 2024-es európai parlamenti választás, valamint több tagállam nemzeti voksolásának befolyásolásában is. – írja a Magyar Nemzet.
„Olyan erők nyomása alatt vagyunk, amelyek el akarnak hallgattatni minket; ellenfeleink minden rendelkezésükre álló eszközt – szabályokat, rendeleteket és mechanizmusokat – felhasználnak a hazafias és konzervatív hangok cenzúrázására és elhallgattatására”
– mondta Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője az Európai Parlamentben kedden megrendezett transzatlanti csúcstalálkozón.
A német állami kiadások 2014 és 2024 között sokkal gyorsabban emelkedtek, mint a bevételek - írja a DIE WELT. A lap szerint ez nem csak a részben magas inflációs rátáknak, a koronavírus-járványnak, az ukrajnai háborúnak vagy több állami beruházási hullámnak köszönhető, hanem elsősorban a megnövekedett szociális és kamatköltségeknek, a Kölni Német Gazdasági Intézet jelentésére hivatkozva. A jelentés szerint a hatalmas többletkiadások ellenére Németország fontos, jövőbe mutató területeken elmaradt az EU-átlagtól.
Az EU küzd azért, hogy megszabaduljon a Kínától és a globális déli országoktól való függőségétől a kritikus fontosságú ásványi anyagok és ritkaföldfémek terén, amelyekre mindenhez szükség van, az okostelefonoktól a szélturbinákig és a katonai repülőgépekig. Az Európai Számvevőszék (ECA) luxemburgi székhelyű szervének elmarasztaló jelentése megállapította, hogy az EU 2030-ra kitűzött céljai „elérhetetlenek” a hazai termelés, finomítás és újrahasznosítás terén elért haladás hiánya miatt.
Tartsanak velünk!