Credo: A trianoni békediktátum az egyik legrosszabb béke volt Közép-Európában
Sosem követett el még a civilizált világ a humánum és a nemzeti önrendelkezés nevében olyan igazságtalanságot, mint a trianoni békediktátum. 100 év alatt a hangzatos nagyhatalmi lózungokról mind bebizonyosodott, hogy eleve hazugságok voltak. A magyarság azonban túlélte ezt a csapást, sőt, a második világháború és az azt követő 40 év kommunista diktatúra sem tudták letörni a nemzet élni akarását.Ma este a Credoban, a tragédia évfordulójának előestéjén, emlékeztünk, de mindenekelőtt erőt merítettünk.
„Évszázadok és évezredek alatt rengeteg béke köttetett a történelemben. Léteznek igazságos és igazságtalan békék? Tehát miért lett Trianon ilyen amilyen?”
- kérdezte Földi-Kovács Andrea műsorvezető.
„A trianoni békediktátum az egyik legrosszabb béke volt Közép-Európában és az európai történelemben. Ezt egy francia tábornok rögtön akkor megmondta, ránézett a békeszerződés szövegére és azt mondta, hogy ez nem egy békeszerződés, hanem fegyverszünet 20 évre és gyakorlatilag tényleg az történt, hogy nagyon-nagyon rossz békét tákoltak össze.
- válaszolta Gulyás László történész.
„Ugye 1919-ben már olyan béketárgyalások, egyeztetések kezdődtek – és ott a különféle delegációk felvonultattak mindenféle etnikai összetételt bemutató térképet. Ezek közül volt, amit figyelembe vettek, volt, amit nem. Hogy lehet, hogy egyébként a trianoni békediktátum megkötésével mégsem érvényesültek az etnikai berendezkedés alapján kirajzolódó határok?”
- tette fel a kérdést a műsorvezető.
„Ez egy nagyon fontos kérdés. Úgy látom, hogy a francia nagyhatalom minden körülmények között a Közép-Európára, a német-francia kapcsolatokra, az egész akkori helyzetre akarta érvényesíteni az akaratát és ennek rendelt alá sok mindent.(…)”
- mondta Raffay Ernő történész, az Antall-kormány honvédelmi államtitkára.
A mindaddig hallatlanul igazságtalan békediktátum ellenére nemhogy megmaradni volt képes a magyar nemzet, hanem egy évszázaddal később megerősödve, nemzeti önazonosságában egységesen és büszkén áll. Egy évtizede az országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni gyásznapot, ezzel megkezdődött a nemzet közjogi egyesítése
„(…) Trianon lezárt múlt vagy nagyon is jelen, sőt lehet akár jövő is? Tehát mitől más Trianon mint az összes többi történelmi békeszerződés?”
- kérdezte Földi-Kovács Andrea.
„. Néha felmerül, tanítványaimtól például a kérdés, hogy egy 100 évvel ezelőtti történelmi esemény az miért jelenvaló? És hát erre a következményeit tudjuk sorolni. Első helyen, amiről ez a felmérés is tanúskodik, tehát, hogy nagyon sok a határon túli kapcsolat, rokonság.”
- válaszolta Nánay Mihály történész, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének Elnöke.
„(…) Ha mondjuk nem szenvednének a mai napig a határontúli magyarok ilyen jogfosztást, akkor máshogy ítélnénk meg Trianont? Vagy máshogy gondolnánk rá?”
- kérdezte a műsorvezető.
„Én azt gondolom, hogy nem. 2010 óta van itt egy fordulat, mindenképpen, azt gondolom az egész határontúli magyarság megítélésében. A felvezetőben is elhangzott, hogy több olyan döntés született 2010-et követően, ami megpróbálta igazából ezt a 90 éves sérelmet valahogy kezelni, helyre tenni. Nagyon fontos volt ebben a kettős állampolgárság intézménye.”
- reagált Panyi Miklós, az Alapjogokért Központ jogásza.
Hír TV
