
A teljes Európai Unióban megfigyelhető, hogy erősödött a KKV szektor támogatásfüggősége, ami azt takarja, hogy a vállalkozások komoly figyelmet szentelnek az elérhető források megpályázásának – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. A közgazdász arról is beszélt, hogyan hat a hazai hitelpiacra a Demján Sándor Program.
Ilyen formában kijelenthető, hogy mindenfajta a pályázati lehetőséget nagy figyelem kíséri idehaza is – mondta Pásztor Szabolcs. Hozzátette: a Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Program első eredményhirdetési ütemében május 8-tól május 20-ig 183 nyertes vállalkozás kapott, illetve kap értesítést a támogatói pozitív döntésekről összesen közel 20 milliárd forint értékben. Megjegyezte: első körben közel 1900 vállalat jelentkezett a pályázatra.
A kutatási igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az EXIM Bank januárban öt exportösztönző termékkel jelentkezett, egészen pontosan a hitelkeresletek alapján májusban két új hitelt indítottak. A 250 milliárd forintos forgóeszköz-hitelkeret az igénylések alapján egészen hamar kimerült.
A beruházási típusú hiteltermékek esetén 350 milliárd forint a rendelkezésre álló keret, az első negyedévben nagyjából 1000 igénylés érdekezett, ami gyakorlatilag lefedi a keretet. Ennek tükrében pedig egyértelmű, hogy a felfokozott érdeklődés kedvező, jellemzően élénkítő hatással lehet a hitelpiacokra is. Ezek a folyamatok pedig azért is fontosak, mert az utóbbi években egészen komoly volt a beruházások visszaesése a vállalati szektorban, mely hozzájárult a szerényebb gazdasági teljesítményhez.
Azon kérdésünkre, hogy segíthet-e a program a fejletlenebb régió cégeinek, Pásztor Szabolcs elmondta, hogy a gazdasági sajtóban megjelent hírek is arról szóltak, hogy az értékeléskor a leginkább felzárkóztatandó vállalkozók régióit vették előre, éppen azért, hogy a tervbe vett beruházásaik minél hamarabb segítsék a régió gazdaságának fejlődését.
Emögött pedig a technológiai ugrás játszik fontos szerepet – emelte ki. Abban az esetben ugyanis, ha termelékenységjavulás történik ott, ahol korábban szerényebb technológiával dolgoztak, akkor a fejlődés üteme látványos lehet.
Alacsonyabb fejlettségi szintről ugyanis lendületesebb növekedést lehet elérni, mint már magasabb fejlettségi fokról. Az ilyen célzott programok, ha valóban jól hasznosulnak, akkor mindenképpen segíthetik a fejlettségben megkésett régiók felzárkózását.
Forrás: Világgazdaság
Fotó: Kallus György