Magyarország a reálkereset-növekedés élvonalában: Szalai Piroska lerántja a leplet az álhírekről

Az OECD Employment Outlook friss adatai szerint 2025 első negyedévében Magyarország a negyedik legnagyobb reálkereset-növekedést érte el az OECD 37 tagállama közül az előző év azonos időszakához viszonyítva. - írta meg a VILÁGGAZDASÁG. Még figyelemreméltóbb, hogy 2021-hez képest a második legnagyobb emelkedést produkálta az ország. Ennek ellenére, mint Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, miniszterelnöki főtanácsadó rámutatott, a HVG a minap arról számolt be, hogy a munkavállalók jelentős részének csökkent a bére.

Szalai szerint a HVG félrevezetően értelmezte a KSH kereseteloszlás-változásról szóló statisztikáját. A lap állításaival szemben a KSH nem az alapbérek alakulását, hanem a teljes kereset változását vizsgálja – amely magában foglalja az alapbért, a bérpótlékokat, jutalmakat, prémiumokat és más kiegészítő elemeket.

A KSH anyaga szerint 2025 első negyedévében a bruttó átlagkereset 9,2 százalékkal nőtt 2024 azonos időszakához képest, még ha a növekedés üteme csökkent is az előző évhez képest. Azok aránya, akiknél a teljes kereset csökkent, valóban 17,7 százalék volt, de Szalai szerint ennek számos oka lehetett: munkahelyváltás, egyes pótlékok megszűnése (például éjszakai műszak, osztályfőnöki feladat) vagy adókedvezmény-jogosultság elvesztése.

Szalai Piroska: a HVG ismét beindította az álhírgyárat!

Mint hangsúlyozta: a munka törvénykönyve nem engedi az alapbér önkényes csökkentését, így a HVG által sugallt összkép félrevezető. A 17,7 százalékos arány inkább a kiegészítő jövedelmek és egyéb, nem rendszeres kereseti elemek változását tükrözi. A szakértő emlékeztetett arra is, hogy 2024-ben a reálkeresetek emelkedése az elmúlt 65 év harmadik legnagyobb javulása volt. Bár 2025-ben a növekedés üteme mérséklődött, nemzetközi összevetésben Magyarország továbbra is a legjobbak között szerepel.

Forrás: Világgazdaság

Fotó: Lakatos Péter