Az elmúlt kilenc évben ha nem is számottevően, de érezhetőn csökkent Magyarország függése a fosszilis energiahordozók behozatalától. Az évről évre kicsit ingadozó adatok 2024-ben tovább szelídültek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) előzetes elemzése szerint, sőt, 2015 óta nem tapasztalt alacsony szintre estek. Ettől azonban az importfüggés erős, átlagosan 48,6 százalékos volt.
Kevés szenet használunk, de arra nagy szükség van
Az átlagot erősen lejjebb szorította, hogy a szén- és széntermékimport 8,0 százalékra zsugorodott. A vizsgált kilenc évben a legnagyobb, 48,7 százalékos értéket 2018-ban vette fel. A csökkenés 2023-ról 2024-re hatalmas, 16,9 százalékpontos volt.
Az Eurostat adatain alapuló mutatót a nettó import és a primer belföldi felhasználás hányadosaként adják meg. Ennek alapján az importfüggést lefelé szorítja, ha
- csökken az import,
- nő az export,
- csökken a belföldi elsődleges felhasználás.
Bár a szén esetében a korábbinál nagyobb behozatalt tett volna lehetővé a hazai termelés – gyakorlatban a lignittermelés – 4,1 százalékos esése, azonban esett a lignit felhasználása is. A bruttó villamosenergia-termelésben 6,5 százalékos, a hőtermelésben pedig 2,4 százalékos súly jutott a szénre. Magyarországon a lignit az egyetlen olyan fosszilis energiahordozó, amelyből még 600 évi felhasználásra elegendő áll rendelkezésre, de amelynek a használata környezetvédelmi megfontolásból a háttérbe szorul, sőt idővel meg is szűnhet.
Érdemes megemlíteni, hogy a magyar szénpiacról már kiszorult a lakossági és az energetikai piacon addig kedvelt, jó minőségű orosz barnaszén az Ukrajna ellen háborút indító Oroszország elleni embargók miatt. Az importőrét fel kellett számolni. Bár néhány éve felmerült a kazah szén behozatala is, a kísérlet elbukott az Oroszországon keresztüli szállítás ellehetetlenítésén.
Miközben tehát az orosz szén magyarországi behozatalát már kivégezte az embargó, az olaj és a gáz terén folytatódnak a politikai csatározások.
Az orosz szén kapcsán azért lehetett olyan szigorú az Európai Unió már rögtön az ukrajnai háború kezdetén, mert összességében kevésbé támaszkodott rá, mint az orosz olajra és a földgázra. Az orosz árnyékflotta kifejezés is éppen amiatt jelenhetett meg, hogy az uniós importőrök előszeretettel vásárolnak más országok zászlaja alatt érkező orosz eredetű energiahordozót.
A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.
Fotó: Világgazdaság
