Orbán Viktor igazát bizonyították: a 3%-os hitel tényleg negyedannyiba kerülhet, mint az albérlet

A Telex nemrégiben cikket közölt, amelyben azt állította, hogy Orbán Viktor tévedett, amikor a 3%-os hitel előnyeiről beszélt. A miniszterelnök szerint egy 20–30 éves fiatalnak a hitel törlesztőrészlete körülbelül a negyedébe kerülhet egy albérlet havi díjának. A Telex tényellenőrzése azonban arra jutott, hogy ez az állítás „inkább nem igaz”, annak ellenére, hogy elismerték: sem az infláció, sem a lakásbérleti díjak hosszú távú alakulását nem lehet pontosan megjósolni.

A vita azonban nem ért véget

Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője részletes számításokkal cáfolta a Telex állításait a Világgazdaság hasábjain.Sebestyén Géza elemzése szerint egy 50 millió forintos, 25 év futamidejű, 3%-os hitel havi törlesztőrészlete körülbelül 235–240 ezer forint, ami összesen 71,1 millió forint visszafizetését jelenti, további költségekkel együtt pedig 76,6 millió forintot. Ezzel szemben egy budapesti albérlet havi 200–250 ezer forintos díjjal számolva, fix bérleti díj esetén, 25 év alatt 60–75 millió forint kiadást jelentene. Ez első ránézésre kedvezőbbnek tűnhet, ám a valóságban a bérleti díjak nem maradnak változatlanok. Az elmúlt kilenc évben a lakbérek nominálisan évi 8%-kal emelkedtek országszerte. Ha ezt az emelkedést vesszük alapul, egy 200 ezer forintos albérlet 25 év alatt 175,4 millió forintra, egy 250 ezer forintos pedig 220 millió forintra rúgna.

Ez a számítás világosan alátámasztja Orbán Viktor állítását a 3%-os hitel költsége valóban a bérleti díj negyedének is tekinthető hosszú távon. Sebestyén Géza kiemelte, hogy a hitel esetében a törlesztés 25 év után nullára csökken, így egy 30 éves fiatal 55 éves korától nem fizet lakhatási költséget, ha hitelt vesz fel. Ezzel szemben egy albérletet fizető ugyanilyen korú ember 25 év múlva, az infláció miatt, akár 450 ezer forintos havi bérleti díjjal szembesülhet, nyugdíjas korára pedig ez az összeg elérheti az egymillió forintot is.

A hosszú távú perspektíva még drámaibb különbségeket mutat. Egy 50 éves időhorizonton – amely reális egy mai 30 éves fiatal várható élettartamát tekintve – a hitelt választók összesen körülbelül 77 millió forintot költenek lakhatásra, míg az albérletet választók akár 291 millió forintot is kifizethetnek. Ráadásul a hitel mellett döntők egy értékes ingatlannal gazdagodnak, amelynek értéke az inflációval is nőhet. Sebestyén Géza számításai szerint, 3%-os inflációval kalkulálva, a hitelt felvevő fiatal nettó vagyona 172 millió forinttal nőhet, míg az albérletet választóé 291 millió forinttal csökken.

A Telex cikkében elismeri, hogy a hitel bizonyos esetekben kedvezőbb lehet, de azzal érvel, hogy az albérlet nem jár fix kötelezettséggel, nem igényel önerőt, és nem jelent eladósodást. Sebestyén Géza azonban rámutat: a Telex számításaiban nem vette figyelembe az infláció hosszú távú hatásait, illetve azt, hogy egy fiatal lakhatási igénye nem 25, hanem akár 50–70 évre is szólhat. Az albérlet költségei az idő előrehaladtával drámaian megugorhatnak, míg a hitel fix költségei kiszámíthatóbbak és hosszú távon vagyonnövekedést biztosítanak.

A 3%-os hitel, például az Otthon Start Program keretében, így nemcsak kedvezőbb havi kiadást jelenthet, hanem jelentős pénzügyi előnnyel is járhat. Sebestyén Géza szerint a hitel választása nem csupán költséghatékony, hanem egy olyan befektetés, amely a fiatalok jövőjét is stabilabbá teheti. A számok tehát egyértelműen alátámasztják Orbán Viktor állítását, cáfolva a Telex tényellenőrzését, és rávilágítva a 3%-os hitel valódi előnyeire.

Forrás: Világgazdaság

Fotó: Canva