
Budapesten is működtethetett vagy működtethet lehallgatóközpontot az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség. A magyar főváros is szerepel abban az illusztrációs anyagban, amely az ügynökség lehallgató-átjátszó központjainak helyszíneit tartalmazza. A dokumentumot a WikiLeaks tette közzé az ügynökség volt alkalmazottjától, Edward Snowdentől származó információk alapján. A térképen Moszkva, Párizs, Peking, Berlin és több tucat más nagyváros, köztük Budapest is szerepel. A lehallgató-átjátszó központok felsorolása a 2010. augusztusi állapotot tükrözi. A magyar hatóságok vizsgálják, hogy az amerikai titkosszolgálat lehallgatta-e a magyar miniszterelnököt.
Egyre nagyobb a nyomás Barack Obamán, hogy tisztázza: mennyit tudott európai szövetségesei lehallgatásáról. Az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága vizsgálatot indított az ügyben. A testület egyik republikánus tagja szerint az elnöknek tudnia kellett, hogy a hírszerzés világszerte 35 vezető, köztük Angela Merkel mobiltelefonját is lehallgatta.
A német kancellár megfigyeléséről szóló botrány múlt héten robbant ki. A magyar titkosszolgálatok is vizsgálják már, hogy a lehallgatások érintették-e a magyar miniszterelnököt, illetve a kormányzati vezetőket.
„Mióta ez az információ köztudottá vált Európa-szerte, azóta a titkosszolgálatok a megfelelő lépéseket, mind a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, mind pedig az Alkotmányvédelmi Hivatal elvégezte részben és végzi jelen pillanatban is. Amikor a végére érünk ennek a vizsgálatnak, és lesz olyan része, amelyik nyilvánosságot kíván, mindenkit fogunk külön tájékoztatni a sajtó képviselői közül” – mondta Pintér Sándor belügyminiszter.
Az amerikai elnök továbbra sem beszél a botrányról: tv-interjújában sem kommentálta a lehallgatásokról megjelent híreket. Csak azt mondta: felülvizsgálják a Nemzetbiztonsági Hivatal tevékenységét, és elismerte, hogy korlátozni kell a megfigyeléseket. „Miközben nagyon szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogy a titkosszolgálatok mit tehetnek az országon belül, Edward Snowden, az NSA volt informatikusának kiszivárogtatásai nyomán egy sor kérdés merült fel. Ami a hírszerzők külföldi munkáját illeti, kevesebb a korlátozás, és ezen változtatni kell” – mondta az amerikai elnök.
Nemcsak a republikánusok és az unió tisztségviselői, de most már egyre több demokrata politikus is úgy látja, hogy az Egyesült Államoknak újra kell építenie a bizalmat szövetségeseivel. A német belügyminiszter jogi következményekkel fenyegette meg a berlini amerikai nagykövetség azon dolgozóit, akik részt vettek a lehallgatásban. A hírek szerint ugyanis az épület tetején volt az a berendezés, amellyel a német vezetést meg tudta figyelni az NSA. Madridban sem csitul a botrány: a kormány bekérette a nagykövetet és magyarázatot követelt tőle.
De nemcsak az amerikaiak figyeltek – Görögországban az egyik volt külügyminiszter ismerte be, hogy 1996 és 1999 között ők is lehallgattak amerikai diplomatákat. Theódorosz Pangalosz ezt egy rádióinterjúban mondta.