Az oroszok szerint a rémhírkeltés csak az ukrán retorika része
Az orosz fekete-tengeri flotta cáfolja, hogy ultimátumot adtak volna az ukrán hadseregnek a kivonulásra. Az orosz közlemény az ukrán háborús retorika részének nevezte a rémhírkeltést. Az ukrán miniszterelnök bejelentette, hogy az ország nem mond le a Krím félszigetről, az orosz külügyminiszter szerint viszont meg fogják védeni az állampolgáraikat az ukrán szélsőségesektől.
Orosz katonák állomásoznak Ukrajna keleti határánál. Egy ukrán hírügynökség az orosz fekete-tengeri flotta parancsnokára hivatkozva írta, hogy Oroszország ultimátumot adott az ukrán hadseregnek. E szerint kedd hajnalig ki kell vonulniuk a Krím félszigetről, különben Moszkva támadást indít. A hírt órákkal később cáfolták az oroszok, akik szerint az ukrán háborús retorika része, hogy erőszakos fellépéssel vádolják őket. Azt viszont az ukrán védelmi minisztérium is elismeri, hogy a Krím félszigetet már az oroszok ellenőrzik. „Körülzárták a kifutópályákat és más fontos területeket. Krími önvédelmi erőnek nevezik magukat, az egyik vezetőjükkel annyiról sikerült megállapodni, hogy a légi irányítási felszereléseket továbbra is mi őrizzük” – mondta egy ukrán katonai reptér egyik vezetője.
Az orosz külügyminiszter szerint Moszkva szélsőséges, antiszemita ukránoktól védi az orosz állampolgárokat. Az ukrán katonák nem mozoghatnak szabadon a Krím félszigeten, laktanyáikat, bázisaikat orosz katonák zárták körül. A családtagok semmit sem tudnak a bent rekedtekről.
A szárazföldi csapatokat Ukrajna is mozgósította. Az új miniszterelnök közölte, hogy soha nem mondanak le a Krím félszigetről. A terület a 20. század első felében a Szovjetunióhoz tartozott, de 1954-ben az akkori pártfőtitkár, Nyikita Hruscsov Ukrajnának ajándékozta. „Az orosz parlament jelenleg is arról tárgyal, hogy a Krím félszigetet annektálják. Csak idő kérdése, hogy mikor szavazzák meg, az oroszok ezért kezdték meg a fenyegetést, hogy megszerezzék ezt a területet” – mondta Julia Timosenko.
A brit külügyminiszter négymilliárd forintnak megfelelő gyorssegélyt ajánlott fel Ukrajnának, a legfejlettebb országokat tömörítő G7-csoport tagjai pedig azt ígérték, kifizetik az ukránok tartozását az orosz Gazpromnak, hogy az ország ne menjen csődbe. Az amerikai külügyminiszter kedden Kijevbe utazik, előtte a szomszédos Moldovában tárgyalt a helyi vezetőkkel. „Komoly kihívások vannak. Sajnálattal tapasztalom, hogy Oroszország az ukrajnai események fokozásával próbál nyomást gyakorolni” – mondta John Kerry.
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok írta alá Oroszország mellett azt az 1994-es budapesti memorandumot, amelyben a nagyhatalmak garantálták Ukrajna függetlenségét és területi egységét cserébe az ukrán atomfegyverek leszereléséért.
A lakosság nem akar háborút
Az ukrán és az orosz lakosság nagy része nem támogatja a háborút. A kijevi és moszkvai lakosok többsége szerint katonai helyett politikai megoldásra van szükség. Az elszakadást a krími orosz lakosságból sem támogatja mindenki, a helyiek elsősorban nagyobb autonómiát akarnak Ukrajnán belül.
Azonosító nélküli orosz katonák vettek körül egy ukrán laktanyát a Krím-félsziget fővárosában, Szimferopolban. Az ukrán katonák tehetetlenül nézték fogságba esésüket. Az orosz fegyveresekkel helyi civilek is érkeztek, hogy támogassák őket. „Nincs szükségünk a kijevi vezetésre” – mondta egy férfi. „Az ukrán vezetés illegitim, puccsal szereztek hatalmat” – tett hozzá a felesége.
A krími lakosság hatvan százaléka orosz anyanyelvű, közülük minden második orosz állampolgár is. A többség nem akar Oroszországhoz csatlakozni, de az orosz befolyás erősítését, a félsziget autonómiájának bővítését szinte valamennyien támogatják. „Örülök, régóta vártunk erre. A népszavazás után bővülnek a jogaink, nagyobb autonómiánk lesz, de szerintem nem szakadunk el, Ukrajna része maradunk” – vélekedett egy krími orosz.
Az ukránok ellenzik a háborút. Kijevben még mindig visznek virágot a két héttel ezelőtti tüntetések halottainak. „Nem akarjuk, hogy az emberek megint elkezdjék gyilkolni egymást. Eddig is tudtunk békében élni és erre a békére kell törekednünk” – mondta egy ukrán lakos. Az oroszok közül sem mindenki támogatja a katonai megoldást. A hétvégén Moszkvában és Szentpéterváron is volt háborúellenes tüntetés. Az oroszokat elsősorban egy esetleges háború gazdasági következményei aggasztják. „Nem jó a helyzet, nem örülök annak, ami történik. A politikai és gazdasági helyzet is egyre inkább kiszámíthatatlan, ami az orosz GDP-nek is rosszat fog tenni” – mondta egy moszkvai nő.
Béketüntetéseket Európa több városában is tartottak.
Rendkívüli értekezletet tartanak Brüsszelben az ukrán helyzet miatt az uniós külügyminiszterek. Martonyi János a tanácskozás előtt kijelentette: Magyarország elkötelezett Ukrajna területi egysége mellett. A külügyi vezetők állítólag Oroszország elleni szankciókról is tárgyalnak. Bővebben >>>
Cáfolják a megnőtt forgalmat a határnál
A magyar hatóságok és a tiszabecsi polgármester is cáfolta, hogy megnőtt volna a forgalom az ukrán-magyar határon. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke azt mondta: általános mozgósítás nincs Ukrajnában, egyelőre csak a leszerelt tiszteket hívják be.
„Magyarország nem része a konfliktusnak”
Együttes ülésen tárgyalhat szerdán az ukrán válságról az Országgyűlés nemzetbiztonsági és külügyi bizottsága – közölte Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke. Az Összefogás a paksi tárgyalások azonnal felfüggesztését követeli. A Jobbik teljes területi autonómiát követel a kárpátaljai magyar és ruszin kisebbségnek. Bővebben >>>
A segélyszervezet felkészült
Az Ökumenikus segélyszervezet felkészült egy eseteleges menekülthullámra – mondta Lehel László. Az elnök-igazgató hozzátette: Kárpátalján jelenleg nincs különösebb veszély, a térség védettnek tekinthető.
