Elvileg csatlakoztak Oroszországhoz
Elvi döntést hozott a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról az autonóm köztársaság parlamentje. A törvényhozásban a képviselők nagy többséggel szavazták meg az erről szóló indítványt. Brüsszelben ma az ukrán helyzetről tanácskoznak az európai állam- és kormányfők.
A kelet-ukrajnai Doneck utcáin ukrán és orosz párti tüntetők csaptak össze, a rendőrség próbálta meg szétválasztani a két csoportot.
Menekülésre kényszerült megbízott
A szimferopoli repülőtérre az oroszbarát tüntetők kísérték ki az ENSZ-megbízottat. Robert Serry azután kényszerült távozni a Krím félszigetről, hogy fegyveresek feltartóztatták, majd beszorították egy kávéházba, és megadásra kényszerítették.
„Serry Isztambulba repült a 9.30-as géppel. Miután látta a szimferopoli helyzetet és a feszültséget, arra kért, hogy mondjam el: nem először járt már a Krímen, Ukrajna és az ukrán emberek barátja. Azt kéri, hogy a felek üljenek le az asztalhoz, és próbáljanak meg megoldást találni a helyzetre, amilyen gyorsan csak lehet” – fogalmazott Nyikolaj Rudkovszkij parlamenti képviselő.
Deszantosok százai érkeztek hajnalban
Közben csaknem ötven haditechnikai egység és ötszáz katona ért partot Szevasztopolban. Az ukrán Szabadság rádió információi szerint az orosz erők csütörtök hajnalban megerősítették a krími ukrán katonai egységek blokádját, és hozzáláttak egy komolyabb ostromzár előkészítéséhez.
Távozásra szólítottak fel
Kijevben az átmeneti kormányhoz látogatott a svéd és a dán külügyminiszter, és távozásra szólította fel Oroszországot a Krímből. „Először is ki kell vonni a csapatait, és azt is világossá kell tenni Oroszország számára, hogy ha ezt nem teszi meg, annak politikai ára lesz. Növelni fogjuk a nyomást" – mondta Carl Bildt svéd külügyér.
A dán Martin Lidegaard szerint Oroszország semmit sem nyerhet az ukrán helyzeten. „Nehéz látni, hogy Oroszország mit nyerhet egy állóháborús konfliktusból Ukrajnával. Semmit: költséges lesz a gazdaságnak, a politikának, és ahogy én láttam, mind az orosz, mind az ukrán társadalom teljes mértékben szembefordul a két ország testvériségének történelmével."
Párizsi megoldáskeresés
A francia fővárosban az orosz, az amerikai a brit és a német külügyminiszter találkozott francia kollégájukkal, valamint Francois Hollande elnökkel, hogy a megoldást találjanak az orosz-ukrán vitára.
„Gyors munkát kell végezzünk, és az is világos, hogy ha ezeket a kérdéseket nem tudjuk megoldani, akkor Oroszország következményekre számíthat, mert megsértette Ukrajna függetlenségét és szuverenitását” – jelentette ki William Hague, a brit külügyi tárca vezetője.
A nyomásgyakorlás nem hoz változást
Az orosz külügyminiszter szerint a fenyegetőzés és a nemzetközi szervezetek nyomásgyakorlása nem hoz változást Oroszország politikájában. „Beszéltem John Kerryvel az ukrán kérdésről és azokról a lépésekről, amelyeket a partnereink az EBESZ-ben, a NATO–Oroszország tanácson és más nemzetközi szervezeteken keresztül próbálnak véghezvinni, azokról a lépésekről amelyek nem segítik elő a párbeszéd és konstruktív együttműködést. John Kerry elfogadta, hogy fenyegetések és ultimátumok útján nehéz lesz olyan megállapodásokat kötni, amelyek segítenek az ukránoknak rendezni a helyzetet” – jelentette ki Szergej Lavrov.
Befagyasztott Janukovics-vagyon
Mindeközben az európai unió befagyasztotta az Oroszországba menekült, megbuktatott elnök és több, a rezsim egykori miniszterének Európai Unióban elérhető vagyonát. A listán szerepel például Viktor Janukovics Olekszandr és Viktor nevű fia, valamint Mikola Azarov korábbi miniszterelnök, Viktor Psonka volt legfőbb ügyész és Olekszandr Jakimenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt vezetője is.
Együttműködési programokat függeszt fel a NATO
A NATO közben több együttműködési programot is felfüggeszt Oroszországgal, amiért Moszkva továbbra is megsérti Ukrajna szuverenitását. Határozatlan ideig nem lesznek civil vagy katonai jellegű munkamegbeszélések a NATO és Oroszország között – jelentette be Anders Fogh Rasmussen főtitkár. Hozzátette, egyértelmű és tiszta üzenetet szeretnének küldeni Oroszországnak az Ukrajna elleni agresszió miatt, és jelezni, hogy mindennek van következménye, ezért felülvizsgálják a kétoldalú kapcsolatokat is. A folytatásról április elején döntenek a NATO-tagállamok külügyminiszterei, addig a politikai párbeszédre nagyköveti szinten továbbra is lehetőség van. Döntés született arról is, hogy felfüggesztik a szíriai vegyi fegyverek közös megsemmisítésének tervezését, ezt a feladatot a NATO egyedül fogja végrehajtani. A főtitkár kijelentette azt is, hogy támogatják Ukrajna demokratikus átalakulását, és szorosabbra szeretnék fűzni a katonai kapcsolatokat is.
Tudják, hogy kik állnak a véres tömegoszlatás mögött
Az ukrán nemzeti bank épületének tetejéről lőtték a kijevi tüntetőket a mesterlövészek a februári tüntetések alatt. Ezt az ügyvezető főügyész mondta egy hírportálnak az ügyben lefolytatott vizsgálatra hivatkozva. Elmondása szerint a helyszínen megtalálták a töltényhüvelyeket is. A főügyész szerint azt is vizsgálják, hogy más helyszíneken is bevetettek-e vadászpuskás mesterlövészeket a demonstrálók ellen. Hozzátette, tudják, hogy kik állnak a véres tömegoszlatás mögött, és már parancsot adtak felkutatásukra.
A hivatalos adatok szerint egyébként százra nőtt a január–februári kijevi tüntetések áldozatainak száma, miután tegnap este egy újabb súlyos sérült vesztette életét a főváros egyik kórházában.
Rendkívüli ülésen tárgyal az EU
Rendkívüli tanácskozást tartanak ma Brüsszelben az ukrajnai helyzettel kapcsolatban az Európai Unió állam- és kormányfői. A találkozón az Oroszországgal szembeni esetleges szankciókról és az Európai Bizottság által Ukrajnának szánt mentőcsomagról is dönthetnek. Az ülésen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is.
Nem rózsás a helyzet, de kezelhető
Nem tart Ukrajna kettészakadásától Ukrajna magyarországi nagykövete. Jurij Muska a Hír Televízió stúdiójában azt mondta: csak tárgyalásokkal és nem katonai akciókkal lehet megoldani az ukrajnai helyzetet.
– Katonai eszközökkel nem lehet semmilyen problémát megoldani, csak nagyobbá tenni és időben elhúzni. Szerintem Kelet-Ukrajnában ilyen veszély nem áll fent: nem rózsás a helyzet, de kezelhető, elsősorban itt a Krímre gondolok. Bízom abban, és biztos vagyok benne, hogy Ukrajna területileg egységes állam marad, és a szuverenitást tudjuk gyakorolni minden egyes pontján: Kárpátaljától Luganszkig – jelentette ki Jurij Muska.
Tekintse meg a teljes beszélgetést!
