Kiemelt videók
A magyarok szerint a hazai törvények elsőbbséget élveznek a brüsszeli döntésekkel szemben
A hazai törvények előbbre valók a brüsszeli döntéseknél, főleg a gyermekvédelem kérdésében. Orbán Viktor levélben tájékoztatta a köztársasági elnököt, hogy kormánya nem hajtja végre a uniós ítéletet, amelyben elkaszálták a gyermekvédelmi törvényt.
A megkérdezettek többsége szerint a magyar törvényeknek előnyt kell élvezniük az Európai Bíróság ítéletével szemben. A leköszönő kormányfő az ítélet után levélben értesítette a köztársasági elnököt, miszerint a bíróság ítélete mind a tagállami szuverenitás, mind az alkotmányos identitás súlyos sérelmét felveti. Orbán Viktor leszögezte, hogy politikai, jogi és alkotmányos aggályokra tekintettel Magyarország az Európai Bíróság döntését nem hajtja végre.
Sulyok Tamás hétfőn ismertette válaszát, amiben azt írta, hogy ki kell dolgozni egy olyan megoldást, ami a gyermekek megfelelő jogvédelmét képes összehangolni az Európai Unió jogával, az Alaptörvény alkotmányos követelményeivel és a vonatkozó nemzetközi előírásokkal. Az államfő egyúttal figyelmeztetett, hogy együttműködési kötelezettség és közös felelősség terheli a hatáskörrel rendelkező alkotmányos szerveket, beleértve az Országgyűlést és a kormányt is.
A gyermekvédelmi törvény elkaszálása egyes jogászok szerint alkotmányos vákuumot idézhet elő, ugyanis a gyermekek megfelelő fejlődéséhez való jogát az alaptörvény is rögzíti. A köztársasági elnök levelével egy régi problémát hoz felszínre, ami laikus megfogalmazásban talán úgy ragadható meg, hogy az uniós vagy a nemzeti jog az előbbre való. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég tudományos igazgatója arról beszélt, hogy gyermekvédelem tekintetében milyen rendelkezés érvényes, illetve ha az új kormány az Európai Bíróság iránymutatásai szerint módosítja a gyermekvédelmi törvényt, az magában foglalhatja az Alkotmánymódosítást is?
