NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvHírtv - Archívum

Gyõzött az SZDSZ? - Interjú Ungár Klárával

Gulyás István: A Hírtelevízióban A nap vendége Ungár Klára, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivõje, közgazdász.Ungár Klára: Jó estét kívánok. G. I.: És nézõink is hallották, hogy mi már vitatkoztunk itt. Ügyvivõ asszony, Ön szerint jó ez a kétkulcsos személyi jövedelemadó? Gyõzött az SZDSZ? Jó dolgot találtak ki?

  • 2004. szeptember 17., péntek 20:18
Vágólapra másolva!

Videó:

Ungár Klára: Azt gondolom – jó estét kívánok –, hogy fontos természetesen az a kérdés is, hogy gyõzött-e az SZDSZ vagy sem, de annál fontosabb, hogy tényleg jó-e, és ha jó, akkor kiknek.

G. I.: Mi jó benne, tessék mondani…

Ungár Klára: Hatmillió forint éves jövedelemig, tehát bruttó ötszázezer forintig csökken az adóteher, vagyis több pénz marad az emberek zsebében.

G. I.: Biztos?

Ungár Klára: Biztos.

G. I.: Csak azért, mert valószínûleg a gazdasági rádió nem ért hozzá, de ott egy olyan elemzés hangzott el, hogy három és fél millió forint fölött hatmillió forintig – és ezt kormányzati körökbõl vették – kopik a kedvezmény, ráadásul ugyanebben a… sõt a Világgazdaságban, a Privát Bankárban ugyancsak a gazdasági rádióban az is elhangzott, hogyha átlagot veszünk, az elmúlt évben 120 ezer forintot vettek kedvezményként, adókedvezményként, valamilyen módon leírható adókedvezményként igénybe az adózó állampolgárok átlagosan, az új adórendszer szerint ez maximum 100 ezer forint lehet, tehát mondjuk ha az elmúlt idõszakhoz viszonyítjuk, akkor máris bukott 20 ezer forintot minden egyes adózó állampolgár, és ez nyilvánvalóan úgy változik, ahogy növekednek a jövedelmei.

Ungár Klára: Nem, nem, azért… Akkor gyorsan kezdjük a végénél. Adókedvezmények ha csökkennek, akkor azok buknak vagy azok fognak rosszabbul járni, akik adókedvezményt akarnak igénybe venni. És miután a családtámogatáshoz és a lakástámogatáshoz kapcsolódó adókedvezmények nem csökkennek, ezért az egyéb típusú adókedvezményekrõl van szó, sulinet, meg nem tudom milyenekrõl. Ténylegesen lesz egy százezer forintos limit, tehát hogy afölött nem lehet igénybe venni, kivéve a lakás- és családtámogatáshoz kapcsolódó adókedvezmények, ami azt jelenti…

G. I.: Amit a másik kézzel azonnal vissza is vesznek, hiszen a lakásoknál 15 millió forint lesz a maximum illetékmentes határ vagy egyébként is ingatlanoknál.

Ungár Klára: Ez nagyon nincs eldöntve, tehát itt az SZDSZ nagyon markánsan azt képviseli, hogy illeték…

G. I.: De hát azért ez egy nagy lenyúlás, nem?

Ungár Klára: Hogy illeték… Jaj, istenem, az illeték az, amikor egy lakást eladok, és veszek egy másikat.

G. I.: Megépítik…

Ungár Klára: Nem. Itt csak a cserékrõl van szó. És ez egy kérdés. Mi azt mondjuk, hogy…

G. I.: Kifejezetten az új építésû ingatlanoknál…

Ungár Klára: De akkor rosszul…

G. I.: Magyar Hírlap, on-line…

Ungár Klára: Akkor rosszul tudják. Akkor menjünk végig. Hatmillió forint fölött tényleg nagyon radikálisan csökkenni fognak a kedvezmények…

G. I.: Nulla lesz…

Ungár Klára: Hat és féltõl lesz nulla, de a család- és lakás-adókedvezmények megmaradnak. Tehát ezek gyakorlatilag az egyéb adókedvezmények, ezek befektetési adókedvezmények. Hát ilyen nincs, hogy az átlagos magyar ember húszezer forintot bukik, mert aki nem vett semmilyen adókedvezményt igénybe, tehát nyugdíj vagy befektetési vagy család vagy lakás, azt egyáltalában nem érinti. Aki gyerekkedvezményt vett igénybe vagy lakáshitel-kedvezményt, azt szintén nem érinti. Gyakorlatilag hatmillió forint éves jövedelem fölött azok, akik valamilyen befektetést tudnak még plusz csinálni, azokat fogja érinteni. De ez egy nagyon világosan kimondott dolog volt, hogy az adócsökkentés a középsõ vagy ami volt középsõ vagy idén még középsõ sávba esõket fogja leginkább kedvezményezetté tenni. Azt is mondhatom, hogy az SZDSZ adócsökkentési elképzelései és az SZDSZ szociálpolitikai elképzelései találkoznak, vagy ha úgy tetszik, az MSZP szociálpolitikai elképzelései és az SZDSZ szociálpolitikai elképzelései is találkoznak.

G. I.: És ha én most azt mondom, hogy ezt nem hiszem el…

Ungár Klára: Ez egy egyéni szociális probléma.

G. I.: Szerintem nagyon sokan vannak így ebben az országban, akik nem hiszik el.

Ungár Klára: De ez nem hit kérdése, azt gondolom, hogy ez decemberben vagy novemberben ki fog derülni.

G. I.: De hát eddig minden egyes adóreformnál valahogy nem igazán jól…

Ungár Klára: Ez nem adóreform, ez egy adókorrekció. Az adócsökkentés az nem reform.

G. I.: Egy laza kis korrekciónál úgy az emberek a végén mindig azt érezték, hogy valahogy ez nem jött össze.

Ungár Klára: Ez nem így van.

G. I.: Ez most nagyon így lesz? Hogy összejön?

Ungár Klára: Ez nagyon összejön, igen. Ez hatmillió forintig nagyon össze fog jönni.

G. I.: De hát ez azt jelenti, hogy azáltal – megint csak nem én mondom, hanem elemzõk mondják –, azáltal, hogy ezek az adókedvezmények bejönnek, ez az újfajta adótábla bejön, ezzel az államháztartás mintegy 100 milliárd forint bevételtõl esik el. Ezt a százmilliárdot valahonnan meg kell…

Ungár Klára: Az adótábla… Igen, az adótábla ágon százmilliárd forint kiesik, és valóban, miután egyébként nem a lakás, hanem kisebb tételeknél az illetékek nõni fognak, illetve miután az adókedvezmények csökkenni fognak és az osztalékadó is növekedni fog húsz százalékkal…

G. I.: És árfolyamnyereség-adó lesz…

Ungár Klára: Az nem lesz, azt csak a szocialisták szeretnék… Összesen körülbelül hatvan…

G. I.: De hát akkor ezek szerint a szocialisták bedõltek az ellenzéknek. Úgy emlékszem, hogy Medgyessy Péterrel való találkozásán Orbán Viktor vetette föl az árfolyamnyereség-adó bevezetését, és a szocialisták, mondván, hogy hát végül is…

Ungár Klára: Már láttunk egy pár más kérdést is, amiben így volt…

G. I.: Végül is ez egy akceptálható kérés, ezek szerint az ellenzék irányította a szocialisták kezét ebben az ügyben.

Ungár Klára: Én nem tudom megvédeni ez ügyben a szocialistákat… De Orbán Viktort sem…

G. I.: Na de hát ez az árfolyamnyereség-adó, azért mi számolgattunk itt a kollégákkal, ez évi 6,5 milliárd forint…

Ungár Klára: Nem, konkrétan ötmilliárd forint, ezért…

G. I.: Szerintünk, Ön szerint ötmilliárd forint.

Ungár Klára: De ha hat és fél milliárd, akkor is, meg ha ötmilliárd is, azt gondolom, hogy semmi értelme megcsinálni.

G. I.: Na, hát akkor ez hat és fél… Jó, öt százalékát fedezi mondjuk, hogyha meglesz… Öt százalékát fedezi a százmilliárd kiesésnek…

Ungár Klára: De ennek nincs értelme megcsinálni.

G. I.: Emelkedik…

Ungár Klára: Összesen 65 milliárd fog kiesni, mert…

G. I.: Honnan jön ez a százmilliárd, tessék nekem megmondani.

Ungár Klára: Úgy, hogy maga az adótábla, tehát magának az adótáblának, ami háromkulcsos volt ugye, hogy 18, meg 24, meg 38 százalék volt a kulcs, és a jövedelem, nem tudom, 800, másfél millió, már nem is tudom, hogy voltak a sávhatárok, ennek a táblának a változása, tehát az, hogy két kulcs lesz és másfélmillió forintig, tehát mindenkinek a jövedelmének az elsõ másfélmillió forintja 18 százalékkal adózik, ott százmilliárd forint kiesik. Az adókedvezmények limitálásával, tehát a százezer forintos határral, azzal, hogy húszról huszonöt százalékra megy az osztalékadó, és azzal, hogy nem a lakás, hanem más tételeknél az illetékek fölmennek, ott 35 milliárd forint visszajön. Tehát összesen 65 milliárd fog kiesni a költségvetésbõl.

G. I.: És hogyan fogják ezt pótolni?

Ungár Klára: Ezt egyetlen módon lehet pótolni, általában bevételkiesést egy módon lehet pótolni, kiadáscsökkentéssel. Egészen…

G. I.: Most fognak kérni negyvenmilliárdot arra, hogy a közalkalmazotti elbocsátásokat megtegyék…

Ungár Klára: Ez így van. A közalkalmazotti elbocsátások már…

G. I.: Máris 105 milliárdnál tartunk…

Ungár Klára: …valóban pénzbe kerülnek, viszont az elbocsátások nyomán utána viszont a bérköltségek jelentõsen csökkennek.

G. I.: Egyik oldalon, másik oldalon jelentõsen növekednek a munkanélküli ellátási költségek.

Ungár Klára: Nem, azért a köztisztviselõkbõl általában nem munkanélküli lesz, hanem egy részüket a piac fölszívja.

G. I.: Ekkora tömeget?

Ungár Klára: Mekkora ez a tömeg maga szerint?

G. I.: Hát körülbelül húszezer emberrõl beszélnek.

Ungár Klára: Az nem olyan nagyon sok…

G. I.: Hát én szeretném megkérdezni mondjuk az egyiket közülük, hogy õ nagyon soknak érzi-e magát…

Ungár Klára: Magának teljesen igaza van, hogy akit elbocsátottak…

G. I.: Én azt hiszem, mert klasszikusan nem az az eset van, hogy húszezer ember sok vagy kevés, hanem minden egyes család, amelyiknek ez bevételkiesést jelent, annak tragédia.

Ungár Klára: Ebben magának teljesen igaza van, de ha teljes foglalkoztatásra szeretnénk rátérni, mert azért még mindig van négy-öt százalék munkanélküli Magyarországon és mindegyik családja nagyon rosszul él, hát nagyon sokan vannak, akik alkalmi munkából élnek, hogyha azt mondjuk, hogy a teljes foglalkoztatás vagy teljes foglalkoztatottság az érték, akkor egész más költségvetésrõl, meg egész más adópolitikáról kell beszélni.

G. I.: És hogyan lesz ebbõl teljes foglalkoztatottság?

Ungár Klára: Nem, én azt gondolom, hogy nem az az érték. Én azt gondolom, hogy a versenyképesség az érték, én azt gondolom, hogy az a fontos, hogy az embereknél, akik adózott jövedelembõl élnek és közalkalmazottak és alkalmazottak és bejelentett dolgozók, ott az adóterhek jelentõsen csökkenjenek, és azt gondolom, hogy a kiadásokat csökkenteni kell. És nagyon radikálisan megnõtt 2002 és 2004 között a bürokrácia, tehát a köztisztviselõi állomány konkrétan a minisztériumoknál.

G. I.: Az olcsó állam jegyében…

Ungár Klára: Igen, ebben magának igaza van, de ha most szeretnénk legalább részben teljesíteni az eredeti kormányprogramot, akkor muszáj leépíteni.

G. I.: De hát ezzel szavazatokat vesztenek.

Ungár Klára: Ez majdnem mindig így van, hogy bármit nem csinál az ember vagy csinál, ez a kockázata megvan.

G. I.: Még egy elemzést hadd idézzek azért. Azt mondják, hogy ha ez a százmilliárd – Ön által hatvanötmilliárd, énáltalam már százötmilliárdra kiszámolt összeg – megjelenik az államháztartásban, ez az államháztartás GDP-arányos hiányát 0,5 százalékponttal növeli, ami azt jelenti, hogy nem lesz tartható a 4,1 százalék.

Ungár Klára: Ezek mindig akkor igazak, hogyha a kiadások nem csökkennek. Tehát hogyha valóban a mérleg egyik feléhez nyúlok csak hozzá, akkor megjelenik a hiánynál. De egy nagyon kemény igazgatási költségcsökkentéssel minden minisztériumnál, ami nemcsak emberekrõl szól, hanem hát papírról, meg telefonról, meg mobiltelefonról, meg gépkocsiról, meg szobákról, meg kht-król…

G. I.: Hát mondjuk éppen az SZDSZ-es minisztériumok környékén van a legtöbb kht.

Ungár Klára: Ebben egyetértünk.

G. I.: És ez ellen mit fognak tenni?

Ungár Klára: Hát költségcsökkentés lesz.

G. I.: Meg fogja ezt érteni mondjuk Magyar Bálint miniszter úr, akinek az Oktatási Minisztériuma körbe van bástyázva…

Ungár Klára: Úgy tûnt, hogy ezt már megértette, hogy az igazgatási költségeket csökkenteni kell.

G. I.: De hát az a húszezer ember, aki elmegy a minisztériumokból, innen-onnan, azok a köztisztviselõk valószínûleg ilyen kht-kban szeretnének majd landolni.

Ungár Klára: De értse meg…

G. I.: Tehát az egyik oldalon Önnek teljesen igaza van, ugyanakkor ezt az értékes szakembergárdát valamilyen szinten meg kell tartani, valahol meg kell tartani.

Ungár Klára: Egyrészt nem biztos, hogy attól, hogy valaki egy minisztériumban dolgozott, értékes szakember. Ezek nem ilyen evidenciák. Azonkívül meg azt gondolom, hogy Magyar Bálint teljes mértékben tisztában van azzal, hogy egyrészt nagyon fontos az adócsökkentés, másrészt sokkal fontosabb, hogy a felsõoktatásban mi van, mint a minisztérium kht-iban.

G. I.: Az biztos, hogy a felsõoktatásban, mondjuk a felsõ… hajjaj, Krauszt Tamás ki akar lépni az MSZP-bõl a felsõoktatási törvény miatt. Az ELTE-n a professzoroknak fölvetették…

Ungár Klára: Ez is az MSZP problémája…

G. I.: Ez viszont az Önök problémája, az ELTE-n a professzoroknak azt mondták, hogy jó lenne, ha elmennének egy hónap fizetés nélküli szabadságra, mert egyébként nem tudják kifizetni a fizetésüket.

Ungár Klára: Igen, azt gondolom, hogy…

G. I.: Klinghammer úr egy kicsit ideges, az ELTE rektora, márpedig azért az ELTE Magyarország legnagyobb egyeteme…

Ungár Klára: Azt nem tudom, hogy a legnagyobb-e, mert a mûszaki valószínûleg nagyobb, de azt gondolom, hogy…

G. I.: A hatását tekintve mindenképpen. Hiszen ott tanulnak a politikusok, politológusok és a többiek.

Ungár Klára: Pontosan, komoly értelmiségi bázis, így van. De azt gondolom, hogy az ELTE oktatói föl fogják venni a fizetésüket.

G. I.: Hát remélem, hogy lesz mibõl.

Ungár Klára: Meg kell oldani az ELTE-nek és a minisztériumnak már a financiális részt, és nem a pedagógusokon leverni.

G. I.: Ügyvivõ asszony, nem gondolja, hogy mondjuk egy kormányválság közepette vagy egy kormányzati krízis közepette, de a ciklus felénél…

Ungár Klára: Miért van krízis? Tehát önmagában ha egy kormányfõ megy és egy másik jön, az miért krízis?

G. I.: Hát azért ha összerakjuk a tételeket, hogy ez mondjuk hogyan jelentkezett az MSZP-n belüli átrendezõdésben, az, hogy nem tudom, hogy az SZDSZ-ben most kialakult-e valamiféle pozícióharc…

Ungár Klára: Nem.

G. I.: De elõtte volt.

Ungár Klára: Hát és mi volt tavaly az?

G. I.: Jó, akkor nevezzük kormányfõváltásnak.

Ungár Klára: Én nem emlékszem, hogy idén bármilyen harc lett volna az SZDSZ-en belül.

G. I.: Tehát egy kormányfõváltás kellõs közepén, a ciklus kellõs közepén nem gondolja azt, hogy egy kicsit anakronisztikus arról beszélnie egy liberális politikusnak – ráadásul koalíciós tagnak –, hogy mit kellett volna és hogyan kellett volna megcsinálni. Eddig miért nem csinálták? Eddig a kétszer száz nap volt, és aztán semmi, aztán a mélyrepülés.

Ungár Klára: De ennek… Tehát abban magának, hogy amikor az elsõ év eltelt vagy a második év eltelt, akkor miért nem szóltunk vagy miért nem mondtunk valamit vagy miért nem korrigáltunk… és még utólag is megkérdezni, hogy miért nem szóltunk legalább, ebben magának igaza van…

G. I.: Én megkérdeztem minden hónapban lehetõség szerint.

Ungár Klára: Én személyesen kevésbé érzem úgy, hogy nem szóltam volna, mert én úgy emlékszem, hogy egy éve elég határozottan szóltam, tehát azt hiszem, hogy azért voltunk egy páran, akik szóltunk, hogy ez így nem mehet tovább.

G. I.: Bíznak Gyurcsány Ferencben?

Ungár Klára: Hûha, milyen kifejezés… Hát mindenkinek meg kell az elején adni a bizalmat, és azt gondolom, hogy mindenkinek meg kell adni a lehetõséget, hogy bizonyítson.

G. I.: De most én mondhatnám azt, hogy hûha, mert ez a hûha ez sokat jelentett. Szerintem a nézõk érezték belõle a bizonytalanságot.

Ungár Klára: Én nem tudom, hogy õ milyen politikus. Tehát azt…

G. I.: Akkor miért támogatják?

Ungár Klára: Azt lehet tudni… Mert egy demokratikus párt vagyunk, és azt mondtuk, hogy…

G. I.: És ha õ is csak a kommunikációban lesz jó és semmi másban? Mondjuk az elõdje még abban sem volt igazán jó.

Ungár Klára: Akkor mi az, hogy õ is… Mint Orbán Viktor, vagy mire gondolt?

G. I.: Speciálisan most Medgyessy Péterre gondoltam.

Ungár Klára: De õ nem volt jó a kommunikációban.

G. I.: Azért mondom, hogy speciel õ abban sem volt jó.

Ungár Klára: Jó, bocsánat, ne haragudjon. Tényleg nem lehet tudni. Hát milyen alapon mondom azt, hogy tartalmi kérdésekben jó lesz vagy mint kormányfõ jól fog mûködni. Azt gondolom, meg kell neki adni az esélyt.

G. I.: Lesz elég ereje az SZDSZ-nek ahhoz, hogy ha megadja az esélyt az új miniszterelnöknek, egyszersmind féket is tudjon neki állítani?

Ungár Klára: Igen, úgy tûnik, hogy az SZDSZ féket tud állítani.

G. I.: Mert?

Ungár Klára: Azért, mert ebben a pillanatban húsz képviselõ a Magyar Köztársaság Parlamentjében annyit ér, mint száznegyvenöt.

G. I.: Kilépne a koalícióból az SZDSZ, hogyha Gyurcsány Ferenc rosszul muzsikál?

Ungár Klára: Most errõl nem érdemes… Ezek ilyen, ha úgy lesz vagy nem tudom, hogy lesz, akkor…

G. I.: Hát tételezzük föl. Gondolatkísérlet. Kilépne?

Ungár Klára: Azt gondolom, hogy lesznek konkrét ügyek…

G. I.: Föl merné vállalni az SZDSZ ezt, ennek a döntésnek az ódiumát?

Ungár Klára: Igen. Most Medgyessy Péterrel kapcsolatban is föl merte volna vállalni.

G. I.: Az SZDSZ azt mondta, hogy Medgyessy Péter nem, de a koalíció igen.

Ungár Klára: Így van. De ha az MSZP Medgyessy Péter mögé áll, akkor az SZDSZ valószínûleg kilépett volna a koalícióból.

G. I.: Erre azért kíváncsi lettem volna, de megint történelmietlen ez a dolog.

Ungár Klára: Teljesen… Olyan dologról beszélünk, ami…

G. I.: Az elvek a fontosabbak vagy a hatalom?

Ungár Klára: Elvek.

G. I.: Önnek.

Ungár Klára: Nem, nem csak nekem.

G. I.: Biztos ebben?

Ungár Klára: Ühüm.

G. I.: Bárki helyett, bármelyik politikustársa helyett ki merné ezt jelenteni?

Ungár Klára: Az SZDSZ is úgy mûködik, hogy a többség dönt. Tehát elképzelhetõ, hogy talál egy-kettõt, akinek a hatalom, de ebbõl nem következik, hogy az SZDSZ többsége ne úgy gondolkodna errõl, mint én.

G. I.: Térjünk vissza az eredeti problémához. Ha Gyurcsány Ferenc nem teszi meg azokat a lépéseket, nem történik meg a valós közigazgatási reform, nem történik meg a minisztériumok valódi átalakítása, ráadásul mondjuk azokat az egyik kezemmel adok, másik kezemmel veszek elveket érvényesítõ, hogy ugyan lesz személyi jövedelemadó-csökkentés, de lesz illetékemelés, lesz tõkejövedelem-adóztatás, lesz árfolyamnyereség, lesz áfa-növelésl…

Ungár Klára: De értse meg, hogy nem lehet összehasonlítani, hogy az egyik oldalon százmilliárd forinttal a terhek mindenkinek csökkennek, tehát összességében százmilliárd forint, ami egy-egy embernek lehet hogy csak ötvenezer forintot jelent majd, és egyébként lesznek olyanok, akiknek a terhei nem csökkennek ennyire, csak mondjuk harmincezer forinttal. Ezek nem összevethetõ dolgok. Más rétegrõl van szó, más emberekrõl.

G. I.: Ebben én tökéletesen egyetértek Önnel, valóban, sõt, én azt hiszem, hogy akinek nulla forinttal csökken a terhe, az, aki hat és fél millió forint fölött keres, annak nem is igazán probléma a kenyér áfa-emelkedése vagy a benzinár-emelkedés. De aki ötvenezer forintot nyert, lehet, hogy a benzinár-emelkedéssel az áfa-emelésekkel, azzal, hogy…

Ungár Klára: Nincs áfa-emelés. Nem lesz jövõre áfa-emelés.

G. I.: Jó, akkor a már megemelkedett áfákkal.

Ungár Klára: De ez már meg van emelkedve.

G. I.: Azzal, hogy az autók illetékét megnövelik, azzal, hogy…

Ungár Klára: Már ha vesz egy új autót. Arról beszél.

G. I.: Minden autóra fizetni kell illetéket, a használtra is. Tehát az átírási illeték mindenütt megvan.

Ungár Klára: Amikor veszi az ember. Így van. De ezek vásárlások. Tehát ez nem a mindennapi megélhetésrõl van szó. Hogyha azt mondja, hogy az az illeték megnõ, hogy az…

G. I.: Huszonkét éves Trabantot le akarja cserélni egy huszonhárom éves Volkswagen Golfra, akkor azért az 1800 köbcentiért neki ezentúl nem kilenc forintot kell fizetni, hanem húsz forintot köbcentinként. Ezek is óriási kiadások. Tehát az, akinek hat és fél millió forint jövedelme van, az nem érzi meg, hogy a kenyér két forinttal megdrágult, de aki minimálbéren él…

Ungár Klára: Nem egyenlõ súlyú dolgokról beszél…

G. I.: …hiába kapja meg az adókedvezményt teljes egészében, õ megérzi a kenyérár-emelkedést.

Ungár Klára: Jó. Tényleg nem egyenlõ súlyú dolgokról beszél, tehát azt gondolom, hogy ha már az autómat akarom egy másikra lecserélni, akár egy Trabantot egy Volkswagenre vagy egy Volkswagent egy nem tudom mire, az nem ugyanaz a súlyú dolog, mint hogyha egy családnak arra van csak pénze, hogy ruhát, meg ennivalót vegyen, és ott a helyzetük javul.

G. I.: Tehát úgy gondolja, hogy javulni fog a családok helyzete.

Ungár Klára: Azt gondolom, hogy az átlagfizetésbõl élõ, illetve hatmillió forintig – ez az átlag fölött van, mert havi ötszázezer forint bruttó az lényegesen az átlagkereset fölött van, az átlagkereset az nettó száznegyven vagy száznegyvenötezer forint…

G. I.: Mennyien örülnének, ha ennyit keresnének…

Ungár Klára: Azért mondom, hogy nettó háromszázezer forintig javulni fog azoknak az embereknek és családoknak az élete, akik mondjuk nem vesznek éppen új autót. Azoknak meg azért fog egyébként, de most ez…

G. I.: Jó. Úgy gondolja, hogy ez az intézkedés elegendõ lesz ahhoz, hogy 2006-ban is bevigye a koalíciót a hatalomba?

Ungár Klára: Nem tudom eldönteni, hogy 2006-ban…

G. I.: Vagy csak a kezdõ lépés?

Ungár Klára: Én ezt nem tudom eldönteni, hogy 2006-ban mi lesz. Eddig nem találkoztam emberrel, akinek a jóslata megvalósult volna két évvel a választások elõtt – beleértve magamat is. Tehát én ezt azt gondolom, hogy ez nem megmondható ma. Én egyébként… nekem, azt gondolom, azt hiszem vagy azt gondolom, hogy az a dolgom, hogy az SZDSZ öt vagy hat százalékos pártról nyolc-tíz százalékos párt legyen.

G. I.: Van rá esély?

Ungár Klára: Hogyne.

G. I.: Meglátjuk. Köszönöm, hogy eljött.

Ungár Klára: Én köszönöm.


Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról