Kiemelt videók
Sólyom: A megtisztulás elmaradt (szöveg+videó)
Az Országgyûlés tudja helyreállítani azt a társadalmi bizalmat, amely szeptember 17 óta, a miniszterelnök titkos balatonõszödi beszédének nyilvánosságra kerülése óta, nincs meg az emberekben - errõl Sólyom László köztársasági elnök beszélt vasárnap, az önkormányzati választás napján, a szavazóhelyiségek bezárása után.
Most, amikor még nem kezdenek jönni az eredmények; most, mielõtt még a pártok nekilátnának magyarázni a választópolgárok döntését, és mielõtt a politika folytatná ott, ahol két nappal ezelõtt abbahagyta, most, ebben a semleges pillanatban szükségesnek tartom értékelni a helyzetet: az ország kárára lenne, ha minden az eddigi mederben folyna tovább.
A frakciótársaknak szóló miniszterelnöki beszéd ismertté válása mélységesen megrázta Magyarországot. A felháborodás jogos volt. Az országszerte kialakuló békés tüntetések számomra az emberek egészséges erkölcsi érzékét bizonyították. A katarzis, a megtisztulás azonban elmaradt. Az önkormányzati választások közelsége miatt a hatalmi harc logikája uralta az eseményeket. Az alapvetõ erkölcsi probléma egyre inkább eltûnt a magyarázatok, és az események mögött.
A feloldatlanság hamisságban tart mindent. Erre nem lehet biztonságosan építkezni.
A miniszterelnök folyamatosan kitér az alapkérdés tisztázása elõl. Nem ismeri el, hogy megengedhetetlen eszközöket használt annak érdekében, hogy a hatalmat megtartsa, és azután fogjon hozzá az állami pénzügyek rendbetételéhez.
Ez a demokráciába vetett bizalmat ássa alá.
A hazugság fogalmát jelentésébõl kiforgatta és kiterjesztette az elmúlt tizenhat év politikájára. Nem fedheti el az alapvetõ erkölcsi konfliktust annak elõtérbe állítása sem, hogy a miniszterelnök szerint milyen bátor tett volt, illetve lesz hozzányúlni az egészségügy, a nyugdíjak, az oktatás, az állami támogatások immár finanszírozhatatlan rendszeréhez.
Szeretném hangsúlyozni: az államháztartás rendbe hozását én is a legsürgetõbb feladatnak tartom, támogatom, és támogatni fogom. A felelõsség elõl egyetlen kormány sem térhetett volna ki. Mindnek vállalnia kellett volna, hogy a lakosságra súlyos terhet ró. Ilyen gazdasági programot azonban nem lehet sikerre vinni a terhet viselõk bizalma nélkül.
A bizalom megrendülése országszerte tüntetésekben fejezõdött ki. A szervezetlen, felháborodásában magára hagyott tömegben könnyen támogatásra találtak a tüntetés eredeti okán kívüli, nem egyszer az alkotmánnyal összeegyeztethetetlen tiltakozó jelszavak és felhívások.
Azonban nem moshatók össze a békés tüntetésekkel azok az erõszakos cselekmények és bûntettek, amelyek a szeptember 19-ére virradó éjjel a Szabadság téren történtek, s amelyeket a leghatározottabban elítélek.
1990 óta alkotmányos jogállamban élünk. A demokrácia jogi keretei egyértelmûek. Bizonytalan vagy kiélezett helyzetben éppen az alkotmányos alapjogok jelentik a végsõ menedéket és biztosítékot. Hiába azonban a törvény, ha a demokráciába és a jogállamba vetett bizalom megrendül.
Nehéz helyzetekben sem engedhetõ meg az alkotmányos garanciák félretétele. Megengedhetetlen a politikai jogok korlátozása azáltal, hogy nyilvántartást készítenek békés tüntetõkrõl. A rendõrségnek szigorúan be kell tartania a törvényt abban is, hogy miként bánhat az elõállított személyekkel.
Káros, ha a tüntetõk alkotmányosan nem kezelhetõ követeléseket támasztanak. S az is bizonytalanságot kelt, ha jogi fogalmakat nem jogi értelemben használnak, mint a népszavazásét.
Az elmúlt két hét eseményei tovább mélyítették a magyar társadalom tragikus megosztottságát. A történtek gyöngítették a parlamentáris demokráciába vetett bizalmat. Pedig a társadalmi egyetértés és együttmûködés minimális szintjére különösen szükség van az ország gazdasági helyzete miatt.
Ha minden úgy folytatódik, mint eddig volt, nem lesz meg a minimális egyetértés.
Kérem, hogy a pártok ennek figyelembe vételével értelmezzék a választási eredményeket, és felelõsségük tudatában tervezzék lépéseiket.
Ezekben a napokban özönlenek hozzám a levelek, petíciók, kérelmek, hogy tegyek valamit. Már elsõ nyilatkozatomban tisztáztam, hogy a köztársasági elnöknek a jelen helyzetben nincsenek közjogi beavatkozási lehetõségei. Hivatalba lépésemkor azt ígértem, hogy törekszem jogaiba visszaállítani a tisztesség fogalmát. A demokrácia alapkérdéseire adott válasz pedig ugyanaz kell, hogy legyen a jobb- és a baloldal számára.
Most az Országgyûlésnek van cselekvési lehetõsége. A kormány az Országgyûlésnek felelõs. Az Országgyûlés dönt a miniszterelnök személyérõl. Az Országgyûlés helyreállíthatja a szükséges társadalmi bizalmat. A megoldás kulcsa a parlamenti többség kezében van.
Köszönöm a figyelmet!
