Kígyóztak a sorok és a kifosztott polcok a katari élelmiszerboltokban. Az importfüggő olajmonarchiában vásárlási láz indult, miután gyakorlatilag az összes környező ország ellene fordult – a hivatalos indoklás szerint azért, mert Katar szerintük terroristákat támogat, köztük az Iszlám Állam fegyvereseit.
Dohával eddig hét ország szakította meg a diplomáciai kapcsolatot, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Bahrein pedig utazási blokád alá vette Katart.
A máskor hatalmas forgalmat bonyolító dohai nemzetközi repülőtér hétfőn kongott az ürességtől. A légtérzár miatt nagyon sok utas nem jut el a célállomására.
„Repülőjegyem volt Olaszországba, a fejlemények után idejöttem, hogy megnézzem, mi történik. Visszakapom a jegyem árát, megváltoztatják a járatot, vagy ilyesmi. A Qatar Airways azt mondta, hogy a következő három napban utazók vagy visszakapják a pénzüket, vagy egy másik légitársasághoz irányítják át őket” – számolt be a Qatar Airways utasa, Ahmed Sanad.
A Hír TV-nek nyilatkozó szakértő a térségbeli nagyhatalmak geopolitikai játszmáját sejti a háttérben.
„Szaúd-Arábia kihasználja azt a megerősített pozícióját, amely a Trump-látogatásnak az eredménye, ugyanis egyértelmű a látogatásból, hogy Szaúd-Arábiát teljes mértékben támogatja az Egyesült Államok. Nyilván itt a háttérben egy hosszabb távú konfliktust látunk kirajzolódni, amely első sorban Szaúd-Arábia és Irán között zajlik, ennek a része, azt gondolom, a katari konfliktus, illetve az Öböl Menti Együttműködési Tanácson belül is van egy rivalizálás, amennyiben Szaúd-Arábia szeretné a saját vezető szerepét még jobban megerősíteni” – mondta Csicsmann László egyetemi docens.
A katari részvénypiacot is érzékenyen érintette a diplomáciai konfliktus, a befektetők aggályai miatt 7,5 százalékot zuhant a tőzsde irányadó indexe. A katari vezetés szerint lejárató kampány zajlik ellenük, míg Irán, Törökország, Oroszország, Kína és az Egyesült Államok arra szólították fel a szemben álló feleket, hogy párbeszéddel rendezzék vitás ügyeiket.
