Trump felrúgja a nemzetközi klímaegyezményt
Szélsőségessé válhat az időjárás, emelkedhet a hőmérséklet a Földön, elolvadhat a jégtakaró egy része, és emelkedhet a tengerek szintje, ha ellenőrzés nélkül fokozódik a szén-dioxid-kibocsátás – így reagáltak a szakértők arra, hogy az amerikai elnök bejelentette, az Egyesült Államok kilép a párizsi klímamegállapodásból. Donald Trump a kilépést azzal indokolta, hogy a párizsi megállapodás kedvezőtlen volt az Egyesült Államok számára. A szerződést aláíró 195 ország azt vállalta, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és arra törekszik, hogy még ennél is lejjebb, 1,5 Celsius-fok alá sikerüljön szorítani a felmelegedést.
2015 decemberében még 195 ország vezetője örült, amikor sikerült megegyezni a globális klímavédelmi stratégiáról. A árizsi egyezményt diplomáciai sikertörténetként könyvelték el, a Föld majdnem minden országa aláírta, egyedül Szíria és Nicaragua maradt távol.
Az öröm azonban még két évig sem tartott. Bár a szerződés tető alá hozásában a Barack Obama vezette Egyesült Államok vállalt főszerepet, az elnökváltás megváltoztatta ezt a hozzáállást is. Donald Trump már választási kampányában arról beszélt, hogy hatalomra kerülése esetén felülvizsgálja Amerika részvételét a paktumban, hogy újraélessze az amerikai szén- és olajipart. Az elnök beváltotta az ígéretét.
„Kötelességem, hogy megvédjem Amerikát és népét. Ezért az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaszerződésből, ugyanakkor tárgyalásokat kezd, hogy újra csatlakozzunk majd hozzá, vagy akár egy egészen új szerződéshez, amelynek feltételei méltányosak az Egyesült Államokkal, vállalkozásaival, munkásaival, az egész néppel, az adófizetőkkel. Kilépünk, de tárgyalásokat kezdünk, és meglátjuk, hogy el tudunk-e érni megegyezést. Ha sikerül, az remek lesz, ha pedig nem, akkor úgy is jó” – jelentette be Donald Trump.
Az amerikai elnök szerint a szerződés aránytalanul nagy terheket rótt az Egyesült Államokra, több ezer milliárd dollár veszteséget okozott az amerikai GDP-nek, emellett hat és fél millió ember munkahelye szűnt meg az ipari tevékenység csökkentésével.
„Olyan ember vagyok, aki törődik a környezettel, de nem tudok jó lelkiismerettel támogatni egy olyan szerződést, amely bünteti a környezet megóvásában amúgy élen járó Egyesült Államokat, miközben nem bünteti a legnagyobb szennyező államokat. Például eszerint Kína növelheti a kibocsátást tizenhárom évig. Tizenhárom évig azt csinálhatnak, amit akarnak, de mi nem. India akkor vállalta részvételét, ha dollármilliárdokat kap segélyként. Sok példát mondhatnék a fejlődő országokból, de a lényeg az, hogy a párizsi egyezmény hihetetlenül igazságtalan volt az Egyesült Államokkal szemben” – tette hozzá Trump.
Az említett külföldi segélyek legnagyobb befizetője az Egyesült Államok, amely ugyanakkor egymaga felel a világon mért szén-dioxid-kibocsátás 15 százalékáért.
Donald Trump nem közölt pontos forgatókönyvet a kilépés folyamatáról, egy korábbi fehér házi elemzés szerint akár négy évbe is telhet.
A nemzetközi közvélemény szinte egyhangúlag elítélte az Egyesült Államok kilépését. Franciaország, Németország és Olaszország közös közleményt adott ki, amelyben azt mondják, a párizsi egyezmény feltételeit már nem lehet újratárgyalni, mivel létfontosságú a Föld társadalmára nézve. Kritizálták a lépést a kisebb szigetek kormányai is, a globális felmelegedés miatti tengerszint-emelkedés ezeket érinti legsúlyosabban. Tiltakoztak a környezetvédő szervezetek is, több nagyvárosban tüntetéseket tartottak Trump döntése ellen. Az Európai Unió pedig már jelezte, hogy átveszi a vezető szerepet a globális klímavédelmi programok élén.
