A szerző szerint a Fidesz ugyancsak a négy évvel ezelőtti formákat alkalmazza, és az ellenzéki vezetőket bűnözőkként bemutató plakátokat jelentetett meg. Ezzel ellentétben a Jobbik kampányát inkább a nagyobbik kormánypárt 1990-es választási küzdelméhez lehet hasonlítani: nem tartalmilag, hanem a provokatív akciók szempontjából.
A cikkíró úgy vélte, hogy a rasszizmus témáját előtérbe helyező párt provokációival sikereket ért el, hiszen a hivatkozott közvélemény-kutatások eredményei szerint a biztos pártválasztók kilenc százaléka szavaz a Jobbikra, míg az összes szavazó tizenöt százalékának támogatására számíthatnak. Mindezzel elmaradnának 2010-es eredményüktől, azonban az adat a jobboldali radikalizmus konszolidálódására utal.
A cikkíró arra hívta fel a figyelmet, hogy a Jobbik akcióinak egyetlen pozitív vonása, hogy félreismerhetetlenül egyértelművé teszi a különbséget a Jobbik és a Fidesz között. Míg a Jobbik az unióból való kilépés mellett foglal állást, addig Orbán Viktor miniszterelnök a decemberben uniós diplomaták előtt hangsúlyozta a választásokat követő időszak EU-barát vízióját.
