A Krím félsziget megszállásakor az oroszok a katonai létesítményeket elfoglalták, a használható harci járműveket pedig elkobozták – csak a régi autókat küldik vissza Ukrajnába. A helyi belügyminisztérium közlése szerint a krími katonák negyede maradt csupán az ukrán hadsereg tagja, a rendőrök közül pedig mindenki átállt az oroszok oldalára. A leendő NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg szerint a Krím bekebelezése jól mutatja, miért van szükség az észak-atlanti katonai szervezetre.
Barack Obama amerikai elnök korábban úgy nyilatkozott, szerinte az oroszok tovább terjeszkedhetnek Ukrajnában, az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun viszont most ennek az ellenkezőjéről biztosította a nemzetközi közösséget.
Washington ugyanakkor már a Krím megszállása miatt is szankciókkal sújtja Moszkvát. Legutóbb a hadi felszerelések oroszországi exportját függesztette fel a Fehér Ház. „Már eddig is tudtunk ártani az orosz gazdaságnak. Moszkva cselekedeteinek további következményei is lesznek, amelyek még jobban ártanak majd Oroszországnak, és még jobban elszigetelik az országot a világ többi részétől, diplomáciailag, gazdaságilag és katonailag. Számos lépés terve van előttünk” – szögezte le Marie Harf külügyi szóvivő.
Az amerikai lépéseket az orosz vezetés úgy értékeli, hogy Washington beavatkozik Moszkva Kelet-Európa-politikájába, ezért a Kreml fokozta hírszerzési és kémelhárítási tevékenységét a régióban. Elnöki szinten viszont építő jellegű párbeszédet folytatott a két nagyhatalom: Vlagyimir Putyin és Barack Obama telefonon egyezett meg egy újabb orosz–amerikai külügyminiszteri találkozóról.
