Mongóliában és Malajziában folytatódik a keleti nyitás, első lépésben két új magyar nagykövetség megnyitásával. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a keleti nyitás azért látványos, mert eddig ilyen nem volt, de a külkereskedelem 80 százaléka továbbra is nyugat felé megy. „Nem véletlen az, hogy a jelenlétünket építjük a kereskedőházi rendszeren, akár új nagykövetségekkel. Az nem hasraütés-szerűen történt, hogy úgy döntöttünk, hogy Mongólia és Malajzia fővárosában is nagykövetséget hozunk létre” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
A magyar gazdaságnak a kieső orosz export miatt kell új piac. A miniszter a héten Japánban, Azerbajdzsánban és Grúziában járt, a jövő héten Törökországba és Németországba utazik. A berlini vezetést szintén sokan bírálják, amiért a kötelező európai szankciók mellett is gazdasági együttműködésre törekszenek az oroszokkal. „Az Európai Unió helyesen cselekedett akkor, amikor ellentmondást nem tűrően ítélte el a nemzetközi jog megsértését. Jelenleg valóban nincs jobb ötlet az asztalon, mint a gazdasági szankciók, ugyanakkor az EU-nak szolidárisnak kell lennie azon tagországaival, amelyek a leginkább szenvednek ezektől a szankcióktól.”
Szijjártó Péter ázsiai útjából a magyar sajtó egy része leginkább az azeri látogatással foglalkozott, miután a miniszter megkoszorúzta az államalapító, tömeggyilkos és diktátor, Heydar Aliyev és harcostársai emlékművét. „Azerbajdzsánnal is egy pragmatikus együttműködést kell kialakítani, amiből a magyar gazdaság előnyökre tud szert tenni. Az ominózus koszorúzásról pedig annyit szeretnék mondani, hogy az Európai Bizottság elnöke, az ENSZ emberi jogi testületének a vezetője és számos európai külügyminiszter ugyanezt a programot csinálta végig Bakuban, ez az ottani protokoll része” – tette hozzá. Szijjártó Péter novemberben egyébként Oroszországba is elutazik, ahol Szergej Lavrov külügyminiszterrel tárgyal.
A Szijjártó Péterrel készült teljes interjút, illetve az ázsiai út összefoglalóját a Hírvilágban láthatják, 17 óra 30 perctől.
