Zavargások törtek ki Új-Kaledóniában
Zavargások törtek ki Új-Kaledóniában. A függetlenségi népszavazás után gyújtogattak és köveket dobáltak az eredménnyel elégedetlen szavazók. Vasárnap nagy többséggel utasították el a szigetlakók a Franciaországtól való elszakadást. Emmanuel Macron francia elnök "a köztársaságba vetett bizalom jeleként" értékelte.
Továbbra is Franciaország része marad Új-Kaledónia. A hétvégén tartott népszavazáson a szigetlakók 56%-a mondott nemet a függetlenségre, ám ezzel még koránt sincs vége az indítványozásnak. „Még azok az emberek, akik nem tudtak szavazni, nem csak fiatalok, mindenki várta ezt a napot, hogy elmondhassák véleményüket".– mondta Caroline Marcharo, a Kanak és szocialista nemzeti felszabadító front tagja.
A szuverenitást a helyiek 44%-a támogatja, ami sokkal több, mint amire a népszavazás előtt számítottak. Ez a 2020-as és 2022-es referendumok során kiélezett versenyhez vezethet, így Emmanuel Macron francia elnök el is vesztheti a nikkelben gazdag Csendes-óceáni szigetet.
„A következő öt évben nem kellene népszavazásokat és referendumokat tartani, nem kéne minden évben kampányolni, hisz a végeredmény mindig ugyanaz, még akkor is, ha több szavazót szereznek a függetlenségpártiak".– mondta Philippe Gomes az Összefogás Párt vezetője.
A sziget életét már a kolonizáció óta etnikai feszültség mételyezi. A helybélieket, a Kanak népcsoportba tartozókat súlyos szegregációs törvények korlátozzák, többségük szegénységben él, rengetegen kiesnek a gimnáziumból, magas a munkanélküliség és embertelenek a lakhatási körülmények.
