Lukasenka kész a hatalom megosztására és az alkotmány módosítására
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hétfőn közölte, hogy hajlandó megosztani a hatalmat és megváltoztatni az alkotmányt, de nem a tiltakozások nyomására. Az EU tagállamok vezetői szerdán rendkívüli tanácskozást tartanak a fehérorosz válság ügyében.
A Belta állami hírügynökség jelentése szerint az elnök elmondta, hogy már zajlik az alaptörvény módosításával kapcsolatos munka, amelynek révén megváltozhat a hatalmi jogkörök elosztása.
Lukasenka ugyanakkor megerősítette, hogy az ellenzék és az országszerte tiltakozó tömegek követelése ellenére nem fogják megismételni az augusztus 9-én tartott elnökválasztást.
"Soha ne számítsanak arra, hogy nyomás hatására fogok bármit is megtenni. Nem lesznek új választások" - szögezte le az országot 26 éve irányító egykori termelőszövetkezeti elnök.
Cihanouszkaja: Kész vagyok irányítani az országot
Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető hétfőn közzétett videoüzenetében kijelentette, készen áll, hogy vállalja a felelősséget és vezesse Fehéroroszországot.
A YouTube videomegosztó portálra feltett üzenetében a Litvániában tartózkodó Cihanouszkaja azt szorgalmazta, hogy teremtődjenek meg Fehéroroszországban a tiszta választás megtartásának jogi feltételei.
Cihanouszkaja a rendvédelmi és a fegyveres erők tagjait is felszólította, hogy álljanak át, és azt ígérte, hogy eddig elkövetett bűneik bocsánatot nyernek.
Vasárnap kormánypárti és ellenzéki tüntetés is volt Minszkben. Előbbin ezrek, utóbbin tízezrek vettek részt. Az ellenzéki tömegmegmozdulás Fehéroroszország posztszovjet történetének legjelentősebb ilyen tiltakozása volt. A tüntetők szerint Aljakszandr Lukasenka elnök egyszerűen elcsalta az egy héttel korábban tartott elnökválasztást, amelyen a hivatalos adatok szerint a voksok 80 százalékát kapta.
Hétfőre a tiltakozás a társadalom olyan rétegeit is elérte, amelyek többnyire lojálisak a hatalomhoz. Állami üzemekben hirdettek munkabeszüntetést a dolgozók, az állami tévé több munkatársa és egy nagykövet is kiállt a változást követelők mellett.
Hétfőn a Belaz vontató- és földmunkagépeket gyártó vállalat mintegy száz dolgozója kezdett tárgyalásba az üzem vezetőségével - közölte a gyár sajtószolgálata. A tájékoztatásból nem derült ki, hogy pontosan miről tárgyalnak, de feltehetően az országban kialakult helyzetről. A közleményben ugyanakkor azt állítják, hogy a gyár rendben működik, a többi 9,9 ezer dolgozó munkahelyén tartózkodik.
Politikai követeléseket terjesztett elő a Beloruszkalij nevű fehérorosz, műtrágyaüzem vezetésének munkáskollektívája, miközben nem állt le a termelés - közölte hétfőn a gyár szakszervezetének vezetője.
Andrej Ribak elmondta, hogy tárgyalnak a munkáltatóval és politikai követeléseik vannak.
Vasárnap Lukasenka telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki a Kreml tájékoztatása szerint tudatta a fehérorosz vezetővel, hogy Moszkva a két ország közötti védelmi megállapodás alapján kész segíteni Minszknek.
Az EU tagállamok vezetői szerdán rendkívüli tanácskozást tartanak
Az uniós tagállamok vezetői szerda délelőtt rendkívüli tanácskozást tartanak a fehérorosz válsággal kapcsolatban - jelentette be a Twitteren Charles Michel, a 27 EU-ország állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke.
Michel üzenetében hangsúlyozta: a fehéroroszoknak joguk van ahhoz, hogy jövőjükről döntsenek és szabadon válasszák meg vezetőjüket. Hozzátette: A tüntetők elleni kegyetlenkedések megengedhetetlenek.
A vezetők videókonferencia keretében tárgyalnak a Fehéroroszországban egyre súlyosbodó helyzettel kapcsolatban, az után, hogy Moszkva vasárnap bejelentette, hogy kész katonai segítséget nyújtani Fehéroroszországnak. Tanácskoznak továbbá arról is, milyen konkrét támogatásokat nyújthatnak a hatósági brutalitás áldozatainak. Litvánia például civil szervezeteken keresztül folyósított 50 millió euró összegű uniós segélyalapot javasol, míg Lengyelország 13 millió eurós, fehérorosz tudósokat és a média pluralizmusát támogató programot jelentett be. A balti államok, Dánia, Csehország és Lengyelország, az EU-t kérte fel közvetítő szerepre, az országot immáron 26 éve irányító Aljakszandr Lukesanka elnök és az ellenzék között.
Múlt pénteken, a tagállamok külügyminiszterei arra az álláspontra jutottak, hogy a fehérorosz választások nem minősíthetők sem szabadnak, sem tisztának, és szankciók előkészítésében állapodtak meg, a választásokat követő tiltakozáson részt vevők elleni erőszak elkövetői és a választási eredmények meghamisításáért felelősök ellen.
MTI
