

Az Európai Parlament a fehérorosz helyzetről szavazott a csütörtöki ülésen. A képviselők hatalmas fölénnyel utasították el az augusztusi belorusz elnökválasztás eredményét. Közben Fehéroroszország bejelentette, lezárja Litvániával és Lengyelországgal közös határát és megerősíti az ukrajnai határszakasz védelmét.
574 szavazattal, 37 ellenében, 82 tartózkodás mellett utasította el az augusztus 9-i belorusz elnökválasztás eredményét az Európai Unió közgyűlése.
A törvényhozás szorgalmazza, hogy mandátumának novemberi lejárta után a közösség ne ismerje el Lukasenkót elnökként és gazdasági szankciókat rendeljenek el az ország ellen.
„A mi szempontunkból a választások újbóli lebonyolítása az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet felügyelete alatt lenne a legjobb megoldás. De eddig lehetetlen volt bármilyen szinten kapcsolatba lépni a fehérorosz hatóságokkal. Lukasenko elhatározása, hogy Moszkva növekvő támogatásával marad hatalmon mindezt megnehezíti"
- jelentette ki az Európai Bizottság alelnöke.
Minszk válaszul agresszívnek nevezte a parlament határozatát.
Habár az Európai Parlament szavazása jogilag nem kötelező erejű, de politikai súlya van. A döntés pedig befolyásolhatja, milyen pénzügyi támogatást nyújt az unió Fehéroroszországnak.
Mateus Morawiecki lengyel miniszterelnök bejelentette: országa a fehérorosz gazdaság felélénkítését célzó, új „Marshall-tervet” fog előterjeszteni a V4-ek nevében a jövő heti uniós csúcstalálkozón. Azonban a segélyt a szabad elnökválasztástól tennék függővé.
„Az Európai Unió és szinte az egész világ támogatja a fehérorosz nemzet szabadság iránti törekvéseit. Ezért a nyilatkozat, amelyet aláírta a litván miniszterelnökkel, tartalmazza a stratégiai együttműködésünket és a Fehéroroszország megsegítését célzó nyilatkozatot, amely gazdasági segítséget is tartalmaz. Bemutattam ezeket a terveket, amelyekkel a litván miniszterelnök egyetértett. Ezeket a jövő héten az Európai Tanács ülésén is szeretnénk megvitatni"
- nyilatkozta Mateus Morawiecki.
A hét közepén az orosz védelmi miniszter vezetésével katonai delegáció érkezett Minszkbe. A hivatalos indoklás szerint a látogatás célja a két ország közötti együttműködés fokozása volt.
„Bizonyos új típusú fegyverekről is kérdeztem az orosz elnököt. Mondtam Putyinnak, hogy amikor majd eljön, átbeszéljük, mit és hol kellene megerősíteni a szövetségi államunkban. A közelmúlt eseményei megmutatták, hogy merészebbnek kell lennünk a fehéroroszok és az oroszok érdekeinek védelmében"
- mondta Lukasenko a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón.
Oroszország és Fehéroroszország szeptember végéig közös hadgyakorlatot tart. A fehérorosz elnök szerint a tüntetéseket továbbra is külföldről szervezik. Az Egyesült Államokat agresszornak, Lengyelországot, Litvániát, Csehországot és Ukrajnát pedig a csatlósainak nevezte.
HírTV