NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvKülföld
Mianmari puccs - Elítélte a hatalomátvételt egy rohingja menekültekből álló szervezet

Mianmari puccs - Elítélte a hatalomátvételt egy rohingja menekültekből álló szervezet

Aggodalmát fejezte ki a mianmari helyzet miatt egy Bangladesbe menekült rohingjákból alakult szervezet kedden, elítélve a héten történt katonai puccsot. Időközben több tucat kórház személyzete lépett sztrájkba a hatalomátvétel elleni tiltakozásul.

  • 2021. február 03., szerda 07:53
Vágólapra másolva!

Kin Maung, a Rohingja Fiatalok Szövetsége nevű csoport vezetője újságíróknak azt mondta, a mianmari hadsereg a felelős az őket ért szenvedésekért, és leszögezte: nem éreznék magukat biztonságban a katonaság irányítása alatt.

"Elítéljük a hatalomátvételt. Szeretjük a demokráciát és az emberi jogokat, ezért aggódunk, hogy elveszítjük a hazánkat" - jelentette ki, hozzátéve, hogy a Bangladesbe menekült rohingják mianmarinak érzik magukat.

Mianmarból több mint 730 ezer rohingja menekült át a szomszédos Bangladesbe, miután a hadsereg 2017 augusztusában tisztogató műveletbe kezdett azt követően, hogy rohingja felkelők mianmari biztonsági állásokat támadtak meg.

A mianmari hadsereg műveletét ENSZ-képviselők a "népirtás jegyeit magán viselő etnikai tisztogatásnak" minősítették.

Dakka és Najpjido többször egyeztetett a rohingják hazatoloncolásáról, és a bangladesi kormány korábban jelezte, az ország nincs abban a helyzetben, hogy elbírja a menekültek által rá rótt terheket.

Kin Maung kedden viszont hangsúlyozta, hogy a mianmari helyzet súlyosabbá válása meg fogja nehezíteni a repatriálási folyamatot is.

A mianmari hadsereg hétfőn, a parlament ülése előtt néhány órával vette át a hatalmat, és letartóztatta a délkelet-ázsiai ország demokratikusan megválasztott vezetőjét, Aung Szan Szú Kjit. A lépést azzal indokolták, hogy a kormány nem reagált a katonaság feltételezett választási csalásokkal kapcsolatos panaszaira.

Az államcsínyt követően a kormányból eltávolítottak 24 minisztert és helyettes tárcavezetőt, helyükre pedig 11 új minisztert neveztek ki. A kabinet aktív és volt tábornokokból, valamint Thein Szeinnek, Mianmar előző elnökének, a hadsereg egykori tábornokának tanácsadóiból áll.

A fegyveres erők közölték, hogy "szabad és tisztességes választást" tartanak, és átadják a hatalmat a győztes pártnak. A választások időpontját nem határozták meg, és hétfőn egy évig tartó szükségállapotot hirdettek ki.

Több tucat kórház személyzete lépett sztrájkba a hatalomátvétel elleni tiltakozásul

Hetven kórház egészségügyi személyzete lépett sztrájkba Mianmarban, így tiltakozva a héten végrehajtott katonai hatalomátvétel miatt - áll a délkelet-ázsiai ország civil engedetlenségi mozgalmának szerdán, a Facebookon közzétett bejelentésében.

A mozgalom - amelynek az oldala szerda reggelre már mintegy 150 ezer követőt számlált - azzal vádolja a katonaságot, hogy a saját érdekeit a koronavírus-járvánnyal küzdő emberek érdekei elé helyezi.

"Nem vagyunk hajlandó végrehajtani az utasításait egy törvénytelen katonai rezsimnek, amely megmutatta, hogy semmibe veszi a betegeinket" - jelentették ki a sztrájkolók.

Helyszíni beszámolók szerint kedden Rangun belvárosában sokan dudálással fejezték ki elégedetlenségüket, s azt kiabálták, "éljen sokáig Szú mama!", utalva ezzel az ország eddigi vezetőjére, a hétfőn őrizetbe vett, vélhetően házi őrizetben lévő Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjire.

A mianmari hadsereg hétfőn, a parlament ülése előtt néhány órával vette át a hatalmat, és Aung Szan Szú Kji mellett több magas rangú politikust is őrizetbe vett. A lépést azzal indokolták, hogy a kormány nem reagált a katonaság feltételezett választási csalásokkal kapcsolatos panaszaira.

Az államcsínyt követően a kormányból eltávolítottak 24 minisztert és helyettes tárcavezetőt, helyükre pedig 11 új minisztert neveztek ki. A kabinet aktív és volt tábornokokból, valamint Thein Szeinnek, Mianmar előző elnökének, a hadsereg egykori tábornokának tanácsadóiból áll.

A fegyveres erők közölték, hogy "szabad és tisztességes választást" tartanak, és átadják a hatalmat a győztes pártnak. A választások időpontját nem határozták meg, és hétfőn egy évig tartó szükségállapotot hirdettek ki.

MTI