
Az Üllői úton ma este újra bebizonyosodott, hogy a Fradi és az Újpest között nem csak a pályán van különbség: a zöld-fehérek győzelme olyan sima volt, mint egy jól begyakorolt koreográfia, amit az Újpest szinte csak tátott szájjal nézett a pálya széléről.
A Ferencváros végig kézben tartotta a meccset, a lila-fehérek pedig hiába erőlködtek, legfeljebb a lelátón szotyizó szurkolóik figyelmét tudták fenntartani – már akik nem a kijárat felé vették az irányt az utolsó sípszó előtt. De egy dolog biztos: a szurkolók ma este mindkét táborban odatették magukat. A Fradi-drukkerek extázisa földrengést mérő műszereket megszégyenítő hangerővel töltötte be az arénát, míg az Újpest hívei a vereség ellenére is derekasan kitartottak, és hangjukkal jelezték, hogy a hitük töretlen – még ha a pályán ez ma nem is látszott.
A Fradi ma úgy játszott, mintha az Újpest csak egy bemelegítő ellenfél lenne a komolyabb csaták előtt, a lilák pedig láthatóan nem találták a választ a zöld-fehér dominanciára. A zöld-fehér tábor percről percre emelte a hangulatot, zászlókkal, énekekkel és egy olyan atmoszférával, ami méltó a klub hírnevéhez. Az Újpest szurkolói sem maradtak adósak: a lila-fehér sálak és a kitartó biztatás megmutatta, hogy a vereség sem tudja megtörni a tábor lelkét – bár a győzelemhez ma ez is kevés volt.
A Ferencváros tehát újra diadalt aratott, és az Üllői út ma este is a zöld-fehér ünneplés színtere lett, amit a szurkolók elképesztő energiája koronázott meg. Az Újpest-drukkereknek nem marad más, mint a csendes hazaséta és a "majd legközelebb" örök mantrája – de a lelátón mutatott teljesítményükért jár a kalapemelés. A főváros ma este újra a Fradié, a szurkolók pedig mindkét oldalon bizonyították, hogy a magyar futball szíve még mindig erősen dobog.
A végeredmény: 2:0 a Ferencváros javára.
Fotó: Kurucz Árpád/Mediaworks