Keretenként vizsgálja át megmaradt méhcsaládjait Fadi El Masri. A libanoni méhész korábban az évszakok változását követve rendszeresen szállította kaptárait az ország hegyvidéki területei és Dél-Libanon között, a háború azonban mindent megváltoztatott. 90 kaptárát elveszítette, a megmaradt 120-at pedig tüzérségi támadások és rakétacsapások közepette kellett biztonságosabb területre menekítenie. A dél-libanoni méhészeket kétszeresen sújtotta a háború. Az elpusztult méhcsaládokkal együtt odalett a méztermés jelentős része, sokan pedig a megélhetésük alapját jelentő állományukat is elveszítették.
A harcok a természeti környezetben is súlyos károkat okoztak. A robbanóanyagok és lőszerek maradványai a talajba, onnan pedig a növényzetbe is bekerülhetnek. A libanoni Nemzeti Tudományos Kutatási Tanács adatai szerint a háborúban több mint húszezer kaptár pusztult el, a méztermelés pedig 65%-al csökkent. A veszteségeket nem lehet egyik évről a másikra pótolni. A méhcsaládok számát csak fokozatosan lehet növelni, ezért egy súlyosan érintett méhészet újjáépítése akár több évig is eltarthat.
A károk teljes nagysága egyelőre nem ismert, a határ közelében fekvő települések egy részére továbbra sem tudnak visszatérni a méhészek. Sokan hónapok óta nem jutottak el kaptáraikhoz, így azt sem tudják, életben maradtak-e a méhcsaládok. Ahol a harcok egész házakat és településrészeket tettek a földdel egyenlővé, ott a méhészetek jelentős része is elpusztulhatott. A háború ráadásul a méhészet szempontjából az év egyik legfontosabb időszakában érte az országot. Tavasszal erősödnek meg a méhcsaládok, ekkor növekszik az állomány a méztermeléshez szükséges szintre. A harcok azonban megnehezítették a kaptárak gondozását és mozgatását. A veszteségek Dél-Libanon mellett az ország más méhészeti térségeit is érintették.
Fadi El Masri elmondása szerint a libanoni méhészet talpra állításához országos összefogásra van szükség. Az ország kevésbé érintett területein dolgozó méhészek új méhcsaládok nevelésével segíthetnék azokat, akik a háborúban elveszítették állományukat. Ez azonban azt jelentené, hogy a következő 2-3 évben egyes méhészeknek a méztermelés helyett elsősorban a méhállomány növelésére kellene összpontosítaniuk. A harcok elcsendesedésével megkezdődhetett a libanoni méhészetek újjáépítése, a teljes helyreállítás azonban még évekig tarthat. A megmaradt méhcsaládok szaporításával és a károsult gazdák támogatásával próbálják pótolni az elveszett állományt. A méhészek szerint legalább 3 évre lesz szükség ahhoz, hogy az ágazat ismét elérje a háború előtti szintet.
